315 éve érkeztek Oroszlányba

Rég nem látott barátok, ismerősök találkoztak szombaton koradélelőtt az oroszlányi Rákóczi kultúrotthonban, s ezzel az eseménnyel vette kezdetét a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és az evangélikus egyházközség egésznapos programsorozata abból az alkalomból, hogy 135 évvel ezelőtt, 1701-ben érkeztek Oroszlányba az első szlovák telepesek Nyitra, Pozsony és Terencsén megyéből.

s2

Az udvaron gulyás rotyogott a kondérokban, miközben az elszármazottak és a településen élők felelevenítették a közös emlékeket és tisztelettel adóztak az elhunytak előtt.

Magyar és szlovák szavak kavarogtak az evangélikus templomnál is, ahová sorra érkeztek a partnertelepülések képviselői, hogy megújítsák együttműködési szerződéseiket. Az aktus előzménye, hogy öt évvel ezelőtt azzal a feltétellel köttetett a megállapodás az oroszlányi szlovákok, és az anyaországi Vágsellye, Myjava és Kozárovce között, hogy azokat ötévente megújítják. Az aláírási ceremónián a vendégek mellett ott volt Lazók Zoltán polgármester, Szabó Istvánné (Betka) szlovák önkormányzat elnöke és Kis Imréné, a Falu- Hagyományőrző és Kultúrális Egyesület tiszteletbeli elnöke is, majd ezt követően a jelenlévők megkoszorúzták őseik emlékművét.

Koszorúzás Oroszlányban. 315 éve érkeztek Oroszlányba az első szlovák telepesek Nyitra, Pozsony és Terencsén megyéből.
Koszorúzás Oroszlányban. 315 éve érkeztek Oroszlányba az első szlovák telepesek Nyitra, Pozsony és Terencsén megyéből.

A rendezvény délután a haraszthegyi evangélikus temetőkertben folytatódott a tardosi vörösmárványból készült emlékkereszt avatási ünnepségével. Lazók Zoltán beszédében felidézte a 315 évvel ezelőtti eseményeket: A sok vérontást, szenvedést, pusztulást hozó török uralom után a hajdani falu helyét erdőség borította, de 1699 és 1701 között a romok felett új élet indult. Gróf Eszterházy Antal főispán több csoportban, szlovák nyelvű evangélikusokat telepített ide, akiknek a földesúr adókedvezményt biztosított, evangélikus hitüket szabadon gyakorolhatták, templomot, iskolát építhettek, lelkészt, tanítót alkalmazhattak.

– A nemzeti kissebségben élő népcsoportok csakis úgy maradhatnak fenn, ha ápolják hagyományos népi kultúrájukat, anyanyelvüket, tartják a kapcsolatot hazájukkal, s ebből a szempontból az oroszlányi szlovákság példamutató eredményeket ért el. Mindig is ügyeltek arra, hogy hagyományőrző, konfliktuskerülő képet közvetítsenek önmagukról a többségi nemzet, és a felnövő nemzedék számára. Egy olyan nemzetiség tagjaira emlékezünk ma tisztelettel, akik évszázadokon keresztül békében, megértésben élték hazánkban életüket, akik igazi közösséget alkottak, s akik megtartva identitásukat, hagyományaikat, sokat tettek ezért a településért. Az ő emlékükre állíttatott a haraszthegyi evangélikus temetőkertben ez a tardosi vörösmárványból készült kereszt, amelyen magyarul az olvasható: „Oroszlányi evangélikus szlovák ősök tiszteletére állíttatta 2016-ban az Oroszlány város önkormányzata. Emléküket megőrizzük! 1701-2016” – fogalmazott a polgármester.

A keresztet Farkas Etelka lelkész áldotta meg, majd Nobik Erzsébet szarvasi lelkész mondott szlovák nyelvű imát.

Oroszlány nemzetiségi gála - Peter Schramek
Oroszlány nemzetiségi gála – Peter Schramek

A programsorozat zárásaként nagyszabású nemzetiségi gálára várták a vendégeket és érdeklődőket a művelődési központba, ahol a myjavai gyermek folklóregyüttes, a kozárovcei felnőtt tánccsoport mellett nagysikerű koncertet adott a vágsellyei születésű Peter Srámek, a Rising Star 2014-es évadának 3. helyezettje.


Hasonló cikkek