A megye országgyűlési képviselőihez fordulnak a polgármesterek – már nem először

Aktuális, valamint az önkormányzatokat közép- és hosszútávon érintő kérdésekről is tárgyaltak a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület pénteki, Héregen tartott fórumán. A Komárom-Esztergom megye 35, független polgármester vezette települését tömörítő szervezet tagjai – a többi között – az ASP rendszer hiányosságai kapcsán fogalmazták meg észrevételeiket, s emelték fel szavukat a víziközmű vagyon térítésmentes állami tulajdonba adása, a kistelepüléseken a bölcsődei ellátás lehetséges/kötelező bevezetése ellen.

pmesterek-héreg_05

A jogszabályi kötelezettségeiknek eleget téve a települések polgármesteri hivatalaiban fokozatosan vezetik be az új elektronikus adminisztrációs, ún. ASP rendszer használatát, amely kapcsán többen kedvezőtlen tapasztalatokról számoltak be a fórumon. Bár egyes részfeladatok jól működnek, összességében a rendszer nagyon lassú, az eddig használt programokhoz képest a könyvelésre fordított idő a kétszeresére nőtt. A használat közben felmerült problémák megoldásához a polgármesteri hivatalok munkatársai szinte alig számíthatnak hozzáértő segítségre, mivel az Államkincstár nagyon sok esetben elérhetetlen, illetve az ASP alkalmazásközpont felé megfogalmazott kérdéseik gyakran megválaszolatlanok maradnak, vagy azok nem orvosolják a problémát. A rendszerrel kapcsolatos negatív tapasztalatokat az egyesület és több polgármester önállóan is jelezte már tavaly decemberben az országgyűlési képviselők felé, kérve, hogy a bevezetési időszakban az esetleges határidőcsúszások miatt ne szankcionálják az önkormányzatokat, ám felvetésükre a héregi fórum napjáig nem érkezett egyetlen címzettől sem érdemi válasz.

A fórumon az is elhangzott, hogy az önkormányzatokra jelentős anyagi terhet ró a garantált szakmai bérminimum, amely a középfokú végzettségű alkalmazottak révén a legkisebb falvakat is érinti. Míg a korábbi években ugyanis az emelésre és a megnövekedett járulékterhekre érkezett bérkompenzáció a települések büdzséjébe, az idei esztendőben már nem. A megyében található olyan, 300 milliós költségvetésű, 2 900 fős lélekszámú falu, ahol az így keletkezett éves többletkiadás 5 millió forint, a tervezett 12 milliós tartalékuk majdnem fele. Az is elhangzott, hogy a bérkompenzáció elmaradása azokon a településeken a legégetőbb, melyek nem rendelkeznek jelentősebb mértékű helyi adóval, így az összeget a fejlesztéseiktől kénytelenek elvonni, s van olyan falu, ahol majdnem 15 millió forinttal növekedtek meg a bérfizetéshez kapcsolódó kiadások.

pmesterek-héreg_03

A fórumon egy másik, a községek költségvetését, önálló gazdálkodását sújtó kötelezettségről is szó volt. 2019. január 1-jétől ugyanis azokon a településeken, ahol a 0-3 éves korosztály létszáma eléri a 40-et, és legalább 5 gyermeket érintően kéri szülő, vagy szülők, kötelező gondoskodni a bölcsődei ellátásról. (A tapasztalatok szerint a kötelezés mindazon településeket érinti, melyeken a lélekszám meghaladja az 1 500-at.) Mint kiderült, egy megyén kívüli 2 700 lelkes település már tavaly készített számításokat, amely nem kis anyagi terhet vetít előre. A mostani finanszírozási rendszerben ugyanis az állam az ellátás 40-50%-át biztosítja normatívával, így a szülő 10%-os (12 500 Ft) hozzájárulásával kalkulálva a helyhatóságnak havonta és gyermekenként 50 000 Ft-os kiegészítésről kell(ene) gondoskodnia. A tárgyi és személyi feltételek – az előírásoknak maradéktalanul megfelelve! – kapcsán is komoly kétségek fogalmazódtak meg, illetve kérdésként merült fel: ha a kötelezés miatt bővíteni kell egy működő óvodát, akkor az megvalósítható-e határidőre? A polgármesterek úgy vélték: ésszerűnek tűnhet több település összefogása, a társulásos működtetés, ám a realitást, a kicsik utaztatását is figyelembe véve az biztosan nem lehet megoldás, mindamellett abban is egyetértettek, hogy véleményük szerint két éves koráig a gyermeknek napközben is az édesanyja mellett, a családban a helye.

Az önkormányzati épületek energetikai felmérése, intézkedési terv készítése, valamint a településképi arculati kézikönyv bevezetése kapcsán is summás véleményként hangzott el, hogy ismét olyan, kötelezően elvégzendő feladatokkal terheli az állam a helyhatóságokat, melynek teljesítése többmilliós nagyságrendet is képviselhet, ugyanakkor finanszírozási oldalról nem rendel hozzá forrást a központi költségvetés, így az összeget a településeknek a felújításaiktól, fejlesztéseiktől kell elvonni. Bár az arculati kézikönyv készíttetéséhez kapnak 1-1 millió forintos támogatást, többek véleménye szerint az utólag folyósított összeg csupán töredékét fedezi majd a kiadásoknak, s a kötelezően alkalmazandó főépítész bérének, megbízási díjának előteremthetőségét is megkérdőjelezték. A fórumon a kormányhivatal munkatársai nyújtottak tájékoztatást, a felmerülő kérdések kapcsán azonban jelezték: a határidők meghatározása, a finanszírozási feltételek megteremtése nem tartozik a hatáskörükbe, ugyanakkor biztosították a jelenlévőket a további szakmai segítségnyújtásukról.

A hatályos jogszabályok szerint július 1-jétől térítésmentesen államosítják az olyan közműszakaszokat, amelyek közvetlenül csatlakoznak állami tulajdonú víziközmű rendszerhez. A tervezett államosítás azokat a kommunális csatornahálózatokat is érinti, melyek a legtöbb településen önkormányzati forrásból, lakossági hozzájárulással épültek ki. Az állampolgári kiegészítés a 90-es évek elején háztartásonként több tízezer forint volt, de van olyan megyebeli község, ahol 11 évvel ezelőtt családonként 400 ezer forinttal járultak hozzá a hálózat megépítéséhez, amely összességében 420 millió forintba került. Az egyesület tagsága ezért is határozott tiltakozását fejezte ki a térítésmentes állami tulajdonba vétel ellen, s egyben aggályát is megfogalmazta. Bár a hatályos jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, mi a garancia arra, hogy a jelenleg még állami kezelésben lévő feladat ellátását, s egyben az önkormányzatok, háztartások finanszírozásában megépült rendszert nem adják át valamikor a jövőben vállalkozói üzemeltetésbe? – tették fel a kérdést.

A jobbító szándékú kritikai észrevételek mellett javaslatot is megfogalmaztak a polgármesterek. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének megyei fórumán javaslatként hangzott el, hogy a kormány a Modern Városok Program mintájára indítsa el 50 milliárdos kerettel a Modern Vidék Programot, amely a 10 ezer fő alatti lélekszámú települések számára lenne elérhető. A felvetéshez csatlakozva a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület arra tett javaslatot, hogy a kisebb falvak fejlődése, megújulása érdekében a keretösszeget 100 milliárdban határozza meg a kormány a 2018. évi költségvetésben. (A Modern Városok Programba a kormany.hu-n megjelent sajtóközlemény szerint ez év januárjáig 20 várost vontak be 2 500 milliárd Ft-os szerződéses értékkel.)

Beke László, a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület elnöke az ülést követően elmondta: véleményüket, javaslataikat, mint ahogy már korábban más kérdésekben is megtették, ezúttal is eljuttatják a megye országgyűlési képviselői, valamint az illetékes szaktárcák felé, s bíznak benne, hogy azok – a vidék kisebb és nagyobb településeinek érdekeit egyaránt szem előtt tartva – nyitott fülek re találnak.

Vélemény, hozzászólás?