Apakép nélküli társadalomban élünk

Hova vezet a népszaporulat tartós és drasztikus csökkenése? Miért került válságba a család, mint az együttélési forma intézménye? Mivel magyarázható, hogy a fiatalok nem mernek stabil párkapcsolatot kialakítani? Miért félnek a házasságtól? Ezeket a kérdéseket kutatja a Dr. Ősapay György nevével fémjelzett munkacsoport, amely csütörtöki sajtótájékoztatóján elemezte az egész társadalmunkat érintő problémát.

A mai nyugati világ társadalma krízisben van. A gyermektelen 30-as nők aránya megháromszorozódott 1990 óta, ezalatt a férfiak gyerekvállalása 6 évvel tolódott későbbre. Minden ötödik pár meddő. A házasságon kívüli születések növekvő aránya (közel 50%) növeli az apa nélkül felnövekedők számát. Csökken a népszaporulat, későbbre tolódik a párválasztás, egyre több a válás. A gyermektelenség általános társadalmi jelenség lett. Dominál a huszonévesek egzisztenciális bizonytalansága, a motiválatlanság, a társba vetett bizalomnak a hiánya. Apakép nélküli társadalomban élünk.

A Dr. Ősapay György nevével fémjelzett munkacsoport a társadalmi problémáknak az apai tekintély eltűnésével való összefüggéseit kutatja, valamint megoldásokat keres és javasol alkalmas apamodell bemutatására, amely segítheti az apává érés folyamatának gyorsítását, a gyermekek számára kedvező családmodell felvállalását.

Dr. Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára csütörtökön a munkacsoport sajtótájékoztatóján elmondta: a házasságkötés és gyermekvállalás a fiatalok 30-as éveire tolódott, évről évre csökken a gyermekvállalási korban lévő nők száma, s ráadásul kevés gyermeket vállalnak. Ugyanakkor a gyermekek 9 éves korában már 20% az egyszülős családok aránya, s körülbelül 7% a mozaikcsaládok aránya.

Prof. Dr. Ősapay György, az MTA doktora, népszaporulati és meddőségi problémákkal foglalkozó szakember kiemelte: a meddőség egyre nagyobb probléma Magyarországon, a meddőnek mondott párok 60%-ánál a férfiak felelőssége állapítható meg. A férfiak speriumszáma az elmúlt 40 év alatt feleződött, közelíti a megtermékenyítésre alkalmatlan szintet. Ennek köze van az apakép hiányához is. Kérdés, miért került válságba a család, mint az együttélési forma intézménye?

“Dominál a huszonévesek egzisztenciális bizonytalansága, a motiválatlanság, a társba vetett bizalomnak, az igazi szeretetnek a hiánya. Ennek oka az önbizalomhiány, aminek családban, minta szerint kellett volna kialakulnia. De a gyerekek 50-60%-a apa nélkül, csak nőkkel találkozva nő fel. A fiúknak apává kellene válniuk, szocializálni kellene őket az apaságra. Ebben az oktatásban, nevelésben szerepe kell legyen először is a másik nem tiszteletének, az érzelmi kötödés dominanciájának a társkapcsolatában és a gyermekvállalás fontosságának, amelyeket gyerek és kezdő tinédzserkorban tanuljon. Sajnos kevés családban tud példát kapni a fiatal, ezért lenne szükség ezeknek a tulajdonságoknak, ismeretnek az oktatására. Az ő gyermekei számára már ő lesz az apamodell” – mondta Dr. Ősapay, aki elmondta, hogyan segíthetünk a megfelelő apamodell megteremtésében.

“Az apa korábban a család gazdasági-társadalmi helyzetének meghatározója volt, amely funkció ma már csak részben igaz, mert a házastársa, a nő is betöltheti részben vagy teljesen ezt a funkciót a szocializáció másik faktoraként. Az apává válás fontos sarokköve annak tudata, hogy az apaság egy életre szól. Ennek mentális megerősödése megváltoztatja az addig “csak férfi” karakterét. A feleségeknek biztosítani kell az apa számára az időt, hogy gyerekeivel foglalkozzon tanítással, játékkal. Felmérések szerint az apai gondoskodás mértéke és minősége pozitív korrelációt mutat a gyermek későbbi iskolai előmenetelével és helytállásával az életben. A jó apamodell tanítja a házastárs iránti szeretet, megbecsülést, a családon belüli felelősségvállalását. Stabil az önérzete, ez a család egyik fő talpköve. Az ideális apamodell sugallja, oktatja a gyermekei iránti szeretetet, amivel irányítja, jutalmazza és kontrollálja őket, ezért fenntartás nélkül elfogadják. Tudatos mintát ad a stressz és csalódottsági szituációk megoldására. Társadalmi összefogással tudunk fiainkból apamodelleket teremteni, akikre a jövő nemzedékének érdekében van szükség. A népszaporulati krízisre az eredmény pozitív választ kell adjon” – tette hozzá Prof. Dr. Ősapay György.

Dr. Szöőr Anna
Dr. Szöőr Anna

A sajtótájékoztatón Dr. Szöőr Anna, pszichológus-jogász, tanácsadó kiemelte: a kétszülős modell lenne az ideális a gyermekek számára. “Ha folytatódik a szinglisedési tendencia, ki merem mondani, hogy olyan, mintha egy gyermek eleve arra lenne ítélve, hogy kéz vagy láb nélkül nőjön fel. Célunk a társadalmi szemléletváltás, mert ha ez a tendencia folytatódik, az apaképpel  együtt eltűnik a felelősséget vállaló férfi, azaz a jövő férfija, aki most még maga is gyermek. Bizonyított tény, hogy a nemi szerepek megváltozása, a férfiak, apák  alábecsülése közvetve kapcsolatban áll a férfi meddőség kialakulásával, mert a pszichés stressz hatására gátlódik a spermatogenezis. Nem csak szemléletváltásra, de újratervezésre is szükség van a felnövekvő, már saját karrierben és egyben családban  gondolkodó  generáció végett, hiszen bármilyen karrierista is egy ifjú pár, a szülői ösztönök működnek” – mondta Dr. Szöőr Anna.

Vélemény, hozzászólás?