Cica szőr mindenhol? Legyen a múlté!

A cicák elbűvölő személyiségükkel megszínesíthetik mindennapjainkat, dorombolásukkal és nyugodt alvásukkal melegséget, nyugalmat varázsolnak otthonunkba. Macskatartóként bizonyára mindenki szembesül bosszantó, mindennapi problémákkal az állatok körül, akár kinn, akár benn tartott cicákról legyen szó. Fontos tudni, hogy nem kell ezekbe beletörődni, mindig kereshetsz újabb megoldásokat egy-egy mizériára, idegesítő macskaszokásra. Mai cikkünkkel egy gyakori gondot, és annak lehetséges orvoslatát hoztuk el neked.

Egy jellemző, az ember számára talán érthetetlen, és nemcsak idegesítő, de higiéniai okok miatt kissé aggályos szokása doromboló kedvenceinknek, hogy folyamatosan változtatják fekhelyüket. Legyen szó kültéri, vagy beltéri asztalokról, székekről, vagy a legféltettebb szőnyegünkről, esetleg párnánkról, a macskák mindig megtalálják azokat a helyeket, ahová nem szabadna férkőzniük.

Kertes házban élve, a cicám a nyári, melegebb időszakban szeret a kertben, friss levegőn tartózkodni, ám az ősz beköszöntével mindig behúzódik a házba, s ezzel kezdetét veszi a tavaszig tartó harc. A 13 éves cicámnak ezidáig nem tudtam olyan fekhelyet kínálni- lehetett az bármilyen szőrmés, pihe-puha – amelyet tartósan az otthonának érzett volna. Ennek persze az volt a következménye, hogy mindig a számára „tiltott zónában” kereste helyét a pihenéshez.

Nemrégiben rábukkantam egy bármilyen pulóverből elkészíthető fekhelyre. Csupán egy használt pulcsira, szivacsra, illetve tűre és cérnára van szükség hozzá. A pulcsinak be kell varrni a nyakát, feltöltöd szivaccsal, majd összevarrod az alját is.  A két ujjával megismételed az előbb említett műveletet, s végül egymáshoz rögzíted a pulóver két ujját. Egy puha fekhelyet kapunk, amely a szivacs mennyiségétől és a pulóver nagyságától függően többé-kevésbé körbe öleli a cicát.

Magam sem hittem volna, de ezzel valójában sikerült megteremteni öreg cicám számára a Hawaii-szigetet. Első nap kíváncsian gyúrta új fekhelyét, de néhány perc után mindig kiugrott belőle. Este viszont már nyugodtan aludt benne, és ez azóta is töretlenül így van. Az eredmény viszont koránt sem merül ki ennyiben: már a székek és az asztalok birtokba vételére sem érez csillapíthatatlan vágyat, a család legnagyobb örömére. Amint időm engedi, készítek számára egy újabb ilyen konstrukciójú fekhelyet. Erre azért van szükség, mert a viszonylag vastag alvóhely mosás után hosszabb ideig szárad.

Bárkinek, aki hasonló problémával küzd, bátran ajánlom ezt a megoldást. Remélem számodra sem fog csalódást okozni. 🙂

Vélemény, hozzászólás?