Cziffra György hagyatéka – Beszélgetés Isabelle Oehmichen-Bérczivel

Isabelle Oehmichen-Bérczi, francia zongoraművész, tanár, európai és tengeren túli hangversenytermek állandó szereplője. 2006-ban Pimavera Trio néven kamarazenei együttest alapított, partnerei magyar művészek. A Párizsban székelő Francia-Magyar Zenei Egyesület (A.M.F.H.) művészeti igazgatója és a Budapesti Nemzetközi Nyári Kamarazenei Akadémia társigazgatója. Életcéljának tekinti a tehetséges fiatal zongorista-generáció felkarolását, rendszeresen szervez mesterkurzusokat, részt vesz a Cziffra György Alapítvány munkájában. Az interjú Cziffra György születésének 95. évfordulóján közreadott írást egészíti ki, melyet szeptember 7-ei számunkban olvashattak.

Cziffra György már három évtizede nincs köztünk. Az idő felnagyít és elfelejt egykori sztárokat. Európa zenei életében mit jelent ma a zongoraművész életműve?

Cziffra nemcsak Európában, hanem az egész világon elismert művész volt, és napjainkban már zeneóriásként tartják számon. Pályafutása megismételhetetlen, nagyon mélyről, a nincstelenségből indult. Már gyermekként megmutatkozott kivételes talentuma, kezdetben cirkuszban lépett fel, a nézők által kért dallamokra improvizált. A világ hangversenytermeihez rögös út vezetett. Világhírű művészként sem pihent meg babérjain, a fiatal tehetséges nemzedék megsegítésének szentelte életét. „Gyümölcséről ismerszik meg a fa” idézhetem a Bibliát – Cziffra cselekedeteivel vívta ki a közönség és a tanítványok elismerését.

Hogyan él tovább napjainkban Cziffra György szellemi öröksége?

Rendkívül szerteágazó e szellemi hagyaték. Ha korongra tesszük lemezeit, azokat hallgatva magunk is részesei lehetünk a csodának, amellyel egykor elbűvölte hallgatóit. A Liszt darabok interpretációjában megmaradt ízig-vérig magyarnak, de azok előadásaiban a huszáros lendület mellett megmutatkozik művészi érzékenysége is.

Az örökség tovább él a fiatalabb nemzedék lelkében. Az ifjú tehetségek nem felejtették el tanácsait, s többen közülük szoros kapcsolatot tartanak a Cziffra György Alapítvánnyal is. Szép feladatra vállalkoztam, amikor megszerveztem az Alapítvány korábbi díjnyerteseinek találkozóját. Az együttlét meggyőzött arról, hogy e nagy családban tovább él a magyar virtuóz szelleme, gondolkodásának módja.

Beavatna a jövőre vonatkozó, Alapítványt érintő elképzelésekbe is?

Természetesen nekünk is haladni kell a korral. Isabelle és Cosima, Cziffra két unokája (a fiatalon elhuny ifj. Cziffra György gyermekei) az Alapítvány megújításán dolgoznak. Szerencsére számos önkéntes adományozó támogatja az Alapítványt, de a szerteágazó kapcsolatok és érdekek miatt a szervezet egy nehezen kormányozható hajóra hasonlít leginkább. A megújulás egyik állomása volt a híres pianista kilencvenedik születésnapjára, s Liszt születésének kétszázadik évfordulójára SenLiszt fesztivál. Az elnevezés szójáték, Senlis, az Alapítvány székhelyéül szolgáló város és Liszt nevéből ötvöztük, megálmodója – Isabelle és Cosima mellett – Yves Henry zongoraművész volt. A Fesztivál igényes programmal tisztelgett a zeneszerző és annak egyik legkiválóbb előadója emléke előtt.

Az elmondottak az Alapítvány és Senlis városának felhőtlen együttműködését bizonyítják!

Az együttműködési hajlandóság időszakonként változott. De ne feledjük el a múltat, egykor Cziffra György és felesége Soleilka, André Malraux-nak, de Gaulle tábornok miniszterének tanácsára vásárolta meg és restauráltatta a város központjában álló romos Saint-Frambourg királyi kápolnát. Ezzel a grand-seigneur-i gesztussal elévülhetetlen szolgálatot tettek Senlis-nek. A francia történelem egykori dicső színhelye mára zarándokhellyé vált, és a város vezetői és polgárai is profitálnak az örökségből. Senlis városa és Oise megye egyébként egyaránt támogatja az Alapítványt: értékes számunkra ez a segítség, de semmiképpen sem fedezi az Alapítvány működésének éves költségeit.

Asszonyom, Ön már Budapesten is adott hangversenyt. Ez a koncert az Alapítvány és a magyar főváros kapcsolatait is erősítette?

Rendszeresen játszom Magyarországon, és Budapesten egy kamarazenei nyári egyetemet is vezetek. Mint az Alapítvány 1993. évi díjazottja nap, mint nap tapasztalom, hogy Magyarországon a Cziffra Alapítvány neve jól cseng zenei körökben. Itt kell megemlítenem, hogy magunk is keressük a kapcsolatokat, például szoros együttműködést alakítottunk ki a budapesti Ferenczy György Alapítvánnyal. Már a névválasztás is fontos kapocs számunkra: Ferenczy György egykor tanította Cziffra Györgyöt, és különleges egyéniségével, tudásával életre szóló élményt adott a művésznek. A szervezetet – amely a Chopin Társaságok Nemzetközi Szövetségében is fontos munkát végez – Havasiné Darska Izabella alapította, kiemelt célja a fiatal tehetségek felkutatása és felkarolása. Az együttműködés során meghívjuk egymás művészeit, a versenyek zsűrijében is részt vesznek mindkét alapítvány szakemberei.

A beszélgetés során mindenütt magyar vonatkozások bukkannak fel. Az Isabelle Oehmichen-Bérczi név is magyar családi kapcsolatokra vall.

Valóban, férjem Vincent Bérczi magyar származású. Édesapja, Bérczi Tibor a magyar animációs film úttörője. Egykor Németh Nándorral 1940-ben forgatták Aqua Vitae címmel az első magyar amatőr bábfilmet, amelynek másolata a közelmúltban került elő. Apósomnak egy Mindszenty József hercegprímásról készített filmje miatt kellett elhagynia az országot, férjem is örökölte édesapja érdeklődését, jelenleg a Francia Televízióban dolgozik. Magyarország- szeretetemet nekik köszönhetem.

Csermák Zoltán

Megjelent a Szabad Újság szeptember 14-i számában.

Vélemény, hozzászólás?