Egyre több családtervező számára válik elérhetővé a lombikprogram

A statisztikai adatok szerint az újszülöttek több mint felének 30 éves vagy annál idősebb édesanya ad életet. Ennek oka a karrierépítés jelentőségének növekedése a nők körében is, illetve a párválasztás és a családi élet későbbre tolódása. A gyermekáldás elérésének sikeressége azonban az élekor előrehaladtával arányosan romlik, bizonyos fejlődési rendellenességek előfordulásának aránya pedig növekszik. Az állami támogatással elérhető meddőség kezelési program kvótájának emelése által viszont egyre több, arra rászoruló családtervező párnak lesz lehetősége a lombik programokban való részvételre.

A nők gyermekvállalási kora egyre inkább kitolódik, a 30 éves kor felett szülők száma fokozatosan növekvő tendenciát mutat. A későbbi gyermekvállalási kedv hátterében leginkább szociológiai tényezők húzódnak: a 21. századra jellemzően meghosszabbodott a gyermekkor, megnőtt a fiatalok tanulással töltött éveinek a száma, emiatt késik az önállósodás, a saját egzisztencia megteremtése és ez együtt jár a párválasztás, az elköteleződés illetve a családalapítás kitolódásával is. A nők társadalmi szerepe is számos változáson ment keresztül az évek folyamán, hiszen egyre többen koncentrálnak a tudatos karrierépítésre, a munkában való sikerek elérésére, amely szintén a gyermekvállalási kor kitolódásának irányába hat. Mindezek következtében egyre gyakoribb a 35-40 év felett vállalt terhesség – ez pedig növeli a várandósságban előforduló komplikációk arányát.

„Amellett, hogy az anyai életkor előrehaladtával nehezebb lehet a fogamzás elérése, bizonyos rizikótényezők kockázata is növekedhet, mint például a koraszülés vagy anyai szervezetben előforduló komplikációk, mint a terhességi cukorbetegség vagy a magas vérnyomás. Sajnos az idősebb várandósok magzataiban gyakrabban fordulnak elő bizonyos kromoszóma rendellenességek is.”

– magyarázza Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője, aki szerint azonban a gondos terhesgondozással számos komplikáció megelőzhető és a korszerű diagnosztikai vizsgálatokkal a magzatban előforduló esetleges rendellenességek jó hatékonysággal, a terhesség korai szakaszában kimutathatók.

„Nagy előrelépés a magzati diagnosztikában, hogy az idősebb várandósok esetében eddig gyakran alkalmazott vetélési kockázattal járó invazív vizsgálat, az amniocentézis helyett ma már egyszerű vérvétellel elvégezhető genetikai vizsgálattal kimutathatóak azok a magzati rendellenességek, amelyeknek gyakorisága összefügg az anya életkorával. A Down-szindrómát, de akár ritkábban előforduló rendellenességeket is, mint az Edwards-kórt vagy a Patau-kórt, a PrenaTest a terhesség korai szakaszában, az invazív vizsgálatokkal megegyező hatékonysággal azonosítja.”

tette hozzá a szakértő.

Az intézetvezető azt is kiemelte, hogy az állam mesterséges megtermékenyítési program (IVF) kvóta-emelésével, a gyermekvállalást elősegítő törekvése mellett, mennyire fontos lenne, ha például társadalombiztosítási tehervállalással a korszerű magzati diagnosztikai vizsgálatok, mint a PrenaTest, minden magas kockázatú várandós számára elérhetőek lennének.

Csoma Tímea

Vélemény, hozzászólás?