Hagyományőrző Húsvéti Vásár Pécsett

Korábban a baranyai megyeszékhelyen nagy hagyománya volt a kézműves vásároknak, néhány éve azonban átalakultak ezek az események. A Kaptár Egyesület újra életre hívta a régi szokásokat, és a húsvétot megelőzően három napos Hagyományőrző Húsvéti Vásárt tartott a Kossuth téren.

Egyebek mellett fazekasok, fafaragók, szőtteskészítők, mézeskalácsosok, bőrművesek, és ékszerkészítők portékáit lehetett a szerdától nagypéntekig tartó programon megvásárolni és megcsodálni. A színes forgatagban helyet kaptak még a kézműves szappanok, valamint a néhány hónapja az Egyesület kötelékeibe lépett tagoknak köszönhetően a házi sajt-, túró- és vajkészítmények, illetve a mézek, szörpök, lekvárok, csatnik és különböző krémek is.

Turós János mézeskalács készítő egy éve vette át a Kaptár Egyesület vezetését. Ő kereste fel a vásárok szervezőit, kérve, hogy a hagyományos mesterségeket őrző népi iparművészeket, népművészeket és népművészek ifjú mestereit tömörítő szervezet önállóan is megjelenhessen a városban és olyan vásárt rendezzen, amelyen kizárólag zsűrizett kézműves termékeket vonultathatnak fel. A város vezetésénél nyitott kapukat döngetett, így a Kossuth térre az egyesület meghívást kaphatott. A Baranyában legtöbb kézművest tömörítő, egyre bővülő létszámú egyesület nem csak a vásárolni vágyókat várta a vásárra, hanem azokat is, akik a népi kismesterségekkel ismerkednének, hiszen a helyszínen bemutatókat is tartottak. A termékek minőségét a 30 éve működő szervezet garantálta, és azok a tagok, akik a város egyéb rendezvényein önállóan is meg szoktak jelenni.

Az egyesület elnöke elmondta, hogy kezdetben Magyarlukafán volt a szervezet központja, ahol a Tájházban programokat szerveztek, illetve könyvtárat hoztak létre. Az egyesületet Lovas Kata és férje, Magyarlukafa volt polgármestere hívták életre. Kezdetben baráti tömörülés volt, de aztán kinőtte magát. A Kaptár Egyesület tavaly márciusban székhelyét Kozármislenybe tette át. A befogadó kisváros Művelődési Házával közös programokat szerveznek, együtt dolgoznak. Legnagyobb céljuk, hogy a népi kultúrában fellelhető mesterségeket megőrizzék és továbbadják, ezért különböző pályázatokon folyamatosan vesznek részt egyesületi szinten is, de a tagok is egyénileg. Évtizedek óta állandó szereplői a budapesti Mesterségek Ünnepe elnevezésű  eseménynek, ahol fix résztvevőkkel is megjelennek, de a tagok száma és az aktuális összetétel függvényében mindig vannak új bemutatkozók is. Az évről évre 50-60ezer látogatót vonzó, rangos fővárosi eseményen népi játszóházat is üzemeltetnek – tájékoztatott Turós János. A tagok között sok a pedagógus, közülük pedig többen népi kismesterségek oktatására jogosító oklevéllel is rendelkeznek. Az új oktatási törvénynek köszönhetően az alapfokú oktatásba is beviszik a hagyományos kézműves mesterségeket – tudtuk meg az egyesület elnökétől. A következő projekt május 13-án egy országos szakmai konferencia megvalósítása lesz, amelynek köszönhetően a hasonló kézműves tevékenységet végzők megismerhetik egymás nehézségeit, megvitathatják az aktuális kérdéseket és szakmai támogatást is kaphatnak.


Hasonló cikkek