Levelezés, SMS, chat, Facebook – az idő előrehaladtával az oktatóknak egyre szigorúbb szabályokkal kellett fellépniük, hogy a gyerekek a telefonjukból felocsúdva a táblán lévő feladatokra koncentráljanak. Most pedig egyre közelebb haladunk, hogy mi magunk vezessük be az iskola falai közé a digitális világot…
Házi feladat az interneten
Egyre több olyan program jelenik meg a világhálón, amelynek nem csupán szórakoztató célja van, hanem egyben tanító jellegű is. Például egy Jumurdzsák gyűrűje névre keresztelt internetes oldalon böngészve gyakorlatilag játszva tanulhatjuk meg Eger városához kapcsolódó történeteket, ami szó szerint odabilincseli a lelkes diákot a képernyő elé.
A játék valóban izgalmas, így szó nincs arról, hogy a tanuló megunná azt és valami mással foglalkozna, és ami a lényeg, hogy valóban megragadnak a szükséges információk. Mivel a gyermek nem érez valódi kényszert, hogy neki ezt meg kell tanulnia, ráadásul érdekes feladatokat kell megoldania játékosan, így azt sokkal közelibbnek érzi magához. Ha minden egyes tantárgyhoz kapcsolódna egy hasonlóan kialakított játék, az gyakorlatilag forradalmasíthatná az oktatást!
Viszont van egy kis bökkenő
Bár a technika fejlődése és annak learatható gyümölcse lenyűgöző, sajnos nem minden család engedheti meg magának annak learatását.
Bár az internethasználók száma Magyarországon évről-évre nő, egyáltalán nem kijelenthető, hogy minden családban jelen van. Addig pedig, amíg nem egyértelműen kijelenthető, hogy minden egyes gyermek otthonában lehetőség nyílik az Eger várának történetéhez szorosan kapcsolódó játékhoz hasonló programok használatára, addig mindez csupán elméleti kérdés marad.
És Önnek mi a véleménye?
A hagyományos tankönyvekben vagy
a számítógépes oktatában van a jövő kulcsa?
