Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar tudós 1945 elején nem zárta ki a szovjeteknek, hogy Magyarország élére áll
– mondta Kun Miklós Széchenyi-díjas történész kedden a #Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).
A történész a #Ludovika Szabadegyetemen tartott előadásában eddig ismeretlen levéltári forrásokra hivatkozva többek között arról beszélt, hogy miként került #Szent-Györgyi Albert a szovjet politika látóterébe.
Szent-Györgyi Albert Kállay Miklós miniszterelnök tudtával igyekezett kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ennek érdekében 1943-ban Isztambulban brit és amerikai diplomatákkal tárgyalt. Erről a németek is tudomást szereztek, később Hitler követelte is Horthytól a tudós letartóztatását
– idézte fel.
Szovjet források szerint 1944 augusztusában Horthy Miklós Szent-Györgyi Albert tudomására hozta, hogy ki akarja léptetni Magyarországot a háborúból. A tudós ekkor felajánlotta, hogy Moszkvába utazik megkötni a fegyverszünetet a szovjetekkel. Az indulás kitűzött reggelén azonban a kormányzó meggondolta magát
– tette hozzá.
Mindezek ismeretében 1945 elején #Molotov szovjet külügyi népbiztos még demokratikus érzelmű, de “használható” emberként tekintett #Szent-Györgyi Albertre, aki a szovjeteknek felajánlotta, hogy szerepet vállal a magyar közéletben, akár államfőként is – hangsúlyozta #Kun Miklós.
Végül Szent-Györgyi Albertet 1945 nyarán, más neves kutatókkal együtt, meghívták a szovjet tudományos akadémia ünnepi évfordulós ülésére Moszkvába, ahol “hímes tojásként” bántak vele, miközben folyamatos megfigyelés alatt állt. Találkozni akart Molotovval és Sztálinnal, de a szovjet vezetők nem fogadták. Valószínűleg azért, mert a róla írt jelentésekből kiderült, hogy szóba akarta hozni a szovjet vezetőknek a Vörös Hadsereg magyarországi atrocitásait és a magyarországi kommunisták “silányságát” – mondta Kun Miklós.
A keddi előadás első alkalma volt a 20. századi magyar történelem útvesztői című, májusig tartó sorozatnak, amelynek következő előadásain Kun Miklós kitér #Vorosilov marsall titkos magyar vonatkozású levelezésére, #Winston Churchill sikertelen szovjetellenes háborús tervére, #Joszif Sztálin publikálatlan magyar vonatkozású hagyatékára, #Rákosi Mátyás titkolt moszkvai kapcsolataira, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc KGB általi eltiprására, valamint az 1940-50-es évek kelet-európai koncepciós pereire is.
