A Karácsony egyik legfontosabb adaléka a fenyőillat. Bár létezik már élethű műfenyő is, sokan mégis az igazira esküsznek. A legjobb, ha a fácskának gyökere is van, akkor még a kertben is el lehet utóbb ültetni.
Mégis, évről-évre százezerszám vágják is a – jobbára erre a célra nevelt – fenyőfákat a hazai erdőségekben. Erre a célra szakosodott árusok várják az érdeklődőket a megszokott helyeken.
Mikor érdemes megvenni a karácsonyfát?
Nehéz kérdés, hogy mikor vegyük meg a család karácsonyfáját. Ha túl korán: esetleg túlságosan kiszárad a vágott fenyő. Ha viszont sokáig halogatjuk, meglehet, hogy csak a csúnyább, már megnyomorodott darabok közül választhatunk.
Tévedés, ha azt gondoljuk, hogy minél később vesszük meg a fát, annál frissebbet kapunk majd, ugyanis a karácsonyfának szánt fenyőfákat mindig december elején vágják ki a termelők.
Néhány érdekesség a fenyődíszítés hagyományáról
- Mielőtt az örökzöld fenyőfa vette át az uralmat, nálunk eleinte az ünnep dísze az összekötözött fagyöngyből és borókából készített csokor vagy koszorú volt, amit sok helyen a gerendára akasztottak.
- Hazánkban először Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója állíttatott először karácsonyfát, német hagyományt meghonosítva ezzel.
- Évente mintegy 2 millió fát adnak el csak Magyarországon.
- Egy 2013-as felmérés szerint átlagosan 30 percet töltünk a karácsonyfának való fenyő kiválasztásával.
- A fa csúcsán a legfelső dísz, mely általában a legfényesebb is volt mind közül, a betlehemi csillag megjelenítője.
- Az üveggömbök, ezüstpapír, angyalhaj bizonyos értelmezés szerint szintén jelképek: a csillagok, bolygók és a Tejútrendszer megtestesítői.
- Karácsony előestéjén, napnyugta után gyújtották meg az új fényt a Fény Fáján, a karácsonyfán.
PTV Fotó: Tihanyi-Konda Szilvia
