Nem csak fűszer: a babér

Az eredetileg Kis-Ázsiából származó, a Földközi-tenger vidékén, valamint az Atlanti-óceán mediterrán éghajlatú szigetein is őshonos fűszernövényt a dicsőség, a hírnév és a győzelem jelképének tartják. A babért napjainkban főként a mediterrán országokban és az Egyesült Államokban termesztik.

Mire jó a babér? 

A krumplifőzelék elmaradhatatlan hozzávalójával többek között leveseket, főzelékeket, savanyú szószokat, mártásokat és sülteket ízesíthetünk. Fűszerként használt levele erősen aromás, ezért használatával takarékosan kell bánni. Más fűszernövényektől eltérően az étellel együtt kell főzni, mivel aromaanyagai lassan szabadulnak fel.
Levele nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, ezen kívül kiváló cink-, kalcium-, kálium-, mangán-, magnézium- és vasforrás.
A vírus-, baktérium- és gombaölő hatással rendelkező babér elősegíti az emésztést, ezen kívül étvágygerjesztő, valamint vízhajtó hatású. Eredményesen alkalmazható megfázás esetén, a fejfájás hatékony ellenszere, oldja a stresszt és enyhe nyugtató hatással bír. A leveléből készült kivonatot, kenőcs formájában, reumás panaszok enyhítésére, ficamok és zúzódások kezelésére használják.

A babér termesztése

A cserjetermetű, vagy akár kis fává is növő babér meleg- és fényigényes, közepes vízigényű növény. Kert híján akár cserépben, az ablakpárkányon is termeszthető. Szaporítása dugványozással történik, a magvetéses módszert ritkán alkalmazzák. A dugványozáshoz a növényről vágjunk le egy körülbelül 10 cm-es, még nem teljesen fás hajtást, távolítsuk el az alsó leveleit, majd dugjuk laza földbe. Ügyeljünk rá, hogy a földje mindig legyen nyirkos. Ha mégis magvetéssel próbálkoznánk, a magokat januárban vessük cserépbe. A cserepet takarjuk le egy nejlonnal, így biztosítva a magas páratartalmat. A kikelt növényeket 2-3 lombleveles “korukban” ültessük szét.

Képek forrása: pixabay.com


Hasonló cikkek