Nem csak fűszer: a fokhagyma

Már az ókori görögök, rómaiak, egyiptomiak, valamint ázsiai népek étrendjében is szerepelt ez az egész világon kedvelt, Közép-Ázsiában őshonos fűszernövény, melyet nemcsak termesztettek és fogyasztottak, de gyógyszerként is alkalmaztak. Egyes ókori kultúrákban varázserőt tulajdonítottak neki, és gerezdjeit  – szemmel verés ellen – amulett formájában, nyakba akasztva hordták.

Mire jó a fokhagyma?

Csaknem a világ összes konyhája használja ezt az erőteljes aromájú növényt. Leveseket, főzelékeket, salátákat, szendvicseket, sülteket, szószokat, kolbász- és szalámiféléket, és tulajdonképpen – az édes desszertek kivételével – szinte bármilyen fogást ízesíthetünk vele.
A fokhagyma nagy mennyiségben tartalmaz B6- és C-vitamint, az ásványi anyagok közül pedig kalcium, mangán, réz, szelén és vas található benne nagyobb mennyiségben.
Egészségre gyakorolt jótékony hatását a modern orvostudomány is elismeri. Többek között erősíti az immunrendszert; serkenti az emésztést, valamint az epe és a máj működését; fertőtleníti a beleket; csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérnyomást; gátolja a véralvadást; tisztítja a légutakat. Baktérium-, vírus- és gombaölő hatása mellett segít megszabadulni a szervezetben megtelepedett élősködőktől is. Segít az érelmeszesedés, illetve különböző daganatos betegségek kialakulásának megelőzésében, sőt, bizonyos típusú daganatos sejtek elpusztítására is képes.

A fokhagyma termesztése

A kisebb árnyékot eltűrő, nem nagy vízigényű fokhagyma szaporítása dughagymáról történik. Az egészséges fokhagymafejet gerezdekre bontjuk, majd a gerezdeket szabadföldbe duggatjuk 4 cm mélyre, 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra. Őszi fokhagyma esetében a gerezdek október végéig, a tavaszi fokhagyma gerezdjei március elején kerülnek földbe.

Fotók: pixabay.com


Hasonló cikkek