Nem csak fűszer: a majoránna

Hazánk egyik legkedveltebb fűszerét, a Földközi-tenger környékén őshonos, de az egész világon elterjedt majoránnát az ókorban szent növényként tisztelték, és a boldogság szimbólumának tartották.

Mire jó a majoránna? 

A krumplifőzelék elmaradhatatlan hozzávalójával többek között leveseket, főzelékeket, mártásokat, pácokat, különböző húsételeket, pástétomokat és májas hurkát ízesíthetünk.
Az Aphrodité növényeként számon tartott majoránna – azon túl, hogy különleges ízt kölcsönöz ételeinknek – étvágygerjesztő, gyomorerősítő, szélhajtó és idegnyugtató hatású. Teája a fejfájás és a köhögés kiváló ellenszere, olaja – külsőleg bedörzsölve – csökkenti a reumás, valamint a különböző, idegi eredetű fájdalmakat. Hasmenés ellen is bevethető, külsőleg alkalmazva fertőtlenítő hatással bír. Magas vérnyomás esetén használata kellő körültekintést igényel!

A majoránna termesztése 

E kesernyés ízű fűszer- és gyógynövény szaporítása magról és palántázással egyaránt történhet. Ha palántákat, nevelünk, a magokat márciusban szórjuk cserépbe, majd a körülbelül 7-10 centiméteres növényeket május elején ültessük ki végleges helyükre, 30-40 cm sor- és 15-20 cm tőtávolságra. A bő termés érdekében egy “csokorba” körülbelül 10 szálat ültessünk. A meleg- és fényigényes majoránna vízigénye is igen nagy, ezért sosem szabad hagyni, hogy a föld kiszáradjon körülötte.

Képek forrása: pixabay.com, wikimedia.org


Hasonló cikkek