Ombudsmanhelyettes: jogalkotási lépéseket kellene tenni a környezeti károk rendezésére

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes szerint indokolt lenne jogalkotási és költségvetési lépéseket tenni a környezeti károk, kockázatok rendezésére, ugyanis hiányosságok tapasztalhatóak.

    Bándi Gyula erről szerdán Budapesten, a Fizessen a jövő nemzedék? című szakmai konferencián beszélt, amelyen bemutatták a Greenpeace Magyarország Mérgezett örökségünk című kiadványsorozata első kötetének frissített, további környezetkárosítási helyszínekkel kiegészített változatát.

Közölte, biztosítani kellene a tevékenységek folyamatos környezeti felelősségi rendszerét; jogi követelmények, garanciák kidolgozására lenne szükség. Nem lenne szabad megvárni, amíg megtalálják a felelőst, a szennyezőt, hanem azonnal be kellene avatkozni környezetkárosítások esetén, ehhez azonban költségvetési források szükségesek – hangsúlyozta.
Megjegyezte: már elődei is állandóan foglalkoztak a környezeti felelősség kérdésével, egyrészt a rendszeresen érkezett egyéni panaszokon keresztül, másrészt a saját maguk indította vizsgálatok során.

A jövő nemzedékek szószólójaként úgy vélekedett, hogy gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak környezetvédelmi szervezetekkel, erre jó példa a folyamatos együttműködés a Greenpeace Magyarországgal.

Bándi Gyula szerint sok környezeti kár nem éri el azt az ingerküszöböt, hogy az állam azonnal lépéseket tegyen, előtte megvárják a végkifejletet.

Hangsúlyozta: egy jogi eljárással ellentétben a környezetkárosítást nem lehet felfüggeszteni, az folyamatosan terjed. Arra is ki kell dolgozni egy módszert, hogy ne lehessen “eltűnéssel”, tulajdonosváltással megszabadulni a felelősségtől. Fontos, hogy legyenek elégséges garanciák a felszámolási eljárás során, valamint létezzen fedezet arra, hogy még akkor avatkozzanak be, amikor nem következett be nagyobb károsodás – sorolta Bándi Gyula, aki felidézte a vörösiszap-katasztrófát.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország regionális vegyianyag-szakértője közölte, már 2015-ben eldöntötték, hogy megpróbálják feltérképezni Magyarország legnagyobb szennyezési gócpontjait, továbbá azokat az ügyeket, amelyek rendszerszinten mutatják meg, hogy jogszabályi változásokra van szükség.

   A Mérgezett örökségünk első, tavaly decemberben bemutatott kötete tizenöt környezetkárosítási helyszínt mutatott be, ezt most újabb tizenöttel egészítettek ki, így összesen harminc ügyet prezentálnak – jegyezte meg.
Megemlítette ugyanakkor, hogy a gyűjtés szubjektív és korántsem teljes, mindössze néhány kiemelkedően jelentős, szimbolikus esetet ölel fel, hiszen valójában több ezer példa létezik. Gyakorlatilag minden benzinkút környékén tapasztalható szennyezés – mondta.

     Egy környezetkárosítás eltávolításának néhány száz millió forintos költsége a sokszorosára nőhet, ha nem lépnek időben, később ugyanis már a talajt is meg kell majd tisztítani – hívta fel rá a figyelmet Simon Gergely.
A kötetben felsorolt üzemek némelyike a mai napig aktív, a termelés még nem állt le – hangsúlyozta.

   Azokról az ügyekről sem szabad megfeledkezni, amelyek felelőse már tényleg nincsen meg, Abasáron és Szentendrén például ivóvízkutakat kellett lezárni – mondta.
Ahol azonban elérhető a szennyező, ott vele kell kifizettetni a kárt – vélekedett, kiemelve, hogy a bankgarancia vagy biztosíték több esetben is mindössze a károk töredékére nyújtott fedezetet.

Jogszabályi, rendszerszintű változások szükségesek, és mivel az ő szervezetük nem jogászokból áll, nagy örömmel fogadják, hogy a zöldombudsman felvállalta: javaslattal fog élni – jelentette ki.

      Simon Gergely arról is beszélt, hogy létezik néhány olyan helyszín, amelyről tudják, hogy szennyezett, az illetékes kormányhivatalok azonban vagy százezreket kértek az információkért, amit a Greenpeace Magyarország aránytalannak gondolt és nem akart kifizetni, vagy egyszerűen nem szolgáltatták ki a közérdekű adatokat. Utóbbi esetekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is az egyesületnek adott igazat, viszont a szervezet ezek után sem kapta meg az igényelt információkat, ezért bírósághoz fordult – közölte.

A konferenciát a biztoshelyettes és a Greenpeace Magyarország közösen szervezte.

Vélemény, hozzászólás?