Orosz vezetők szerint Oroszországnak evolúcióra, nem pedig forradalomra van szüksége

Oroszországnak a fejlődéséhez evolúcióra, nem pedig forradalomra van szüksége – hangsúlyozta egybehangzóan Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke és Kirill pátriárka az ortodox 19. Orosz Népi Világgyülekezet szerdai moszkvai tanácskozásán.

    A két vezető az Oroszország a 21 században: történelmi tapasztalat és perspektívák elnevezésű konferencián fejtette a mai Oroszország döntően konzervatív államideológiájának néhány alapvetését, párhuzamot vonva a 100 éve lezajlott orosz forradalmak korszakával.

“A hatalom legmagasabb hivatása, hogy a fő kérdésekben konszenzusra törekedjen és hogy a vitás kérdésekben, azok megoldásában társadalmi kompromisszumra törekedjen, valamint megakadályozza azok komoly problémává válását”

– mondta Vologyin.

    Hangsúlyozta, hogy az állam csak kölcsönös tisztelet és egyetértés esetén lehet erős és fejlődhet sikeresen. Ez különösen Oroszországban fontos, amelynek berendezkedése és sajátosságai különböző kultúrájú népek százai ezeréves együttélésének történelme folyamán alakult ki. Ezért, szavai szerint, Oroszország számára nagyon fontos a párbeszédre, a kölcsönös megértésre, valamint a nemzeti hagyományokra és a demokrácia modern intézményeire támaszkodó stabil és folyamatos fejlődés.
Rámutatott, hogy az orosz birodalom vezetése a 19. század végén és a 20. század elején nem volt kész ennek a küldetésnek a teljesítésére. Vologyin Nyikolaj Bergyajev keresztény filozófust idézte, aki szerint “odafenn” nem fejlesztették alkotó módon a társadalom megreformáláshoz szükséges lelki alkotóerőt, ezért “lentről” feltört a sötétség, vagyis a széthullás, a hit hanyatlása, a társadalmat és a népet egyesítő központ elvesztése, ami forradalomhoz vezet.
A forradalmi megrázkódtatások tragikus történelmének fő tanulsága Vologyin szerint az, hogy “a társadalom által igényelt alkotó fejlődés nem forradalmon, hanem a társadalom konszolidációján és minden ember önmegvalósításának szabadságán keresztül történik, a kölcsönös tisztelet, a hagyományok megőrzése és az igazságos társadalom építése alapján.
Vologyin, hangsúlyozva “a létező életrend” tiszteletének és megőrzésének fontosságát, a családot, a hitet, az egységet, a hazát és az igazságosságot nevezte meg öt olyan alapértékként, amelyekre az oroszországi törvényhozási tevékenységnek támaszkodnia kell. Arra figyelmeztetett, hogy az igazságosság hiánya töréshez vezethet a társadalomban, ami táptalajt teremt “a forradalmi eszméket” képviselők számára és végeredményben lerombolja az államiság alapjait. Kiemelte a széleskörű társadalmi vita fontosságát a törvényalkotás előkészítésében.
Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája szerint az ország jövőképe az elit és a nép egyetértésén és egységén alapul. Mint mondta, lehetetlen “az elitet mesterségesen kinevezni”, azt csakúgy mint a népet, nevelni kell.

Ha mi nem neveljük a saját népünket, akkor más fogja nevelni” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország az 1917-es forradalmak óta eltelt száz év során “immunitást szerzett a politikai radikalizmus minden típusa ellen”.

“Oroszországnak elég ereje van ahhoz, hogy a stabilitás szigete maradjon. Társadalmunk ma konszolidált, nincs meg benne az a tragikus polgári megosztottság (mint 1917-ben)”

– hangsúlyozta az ortodox vallási vezető.

Kirill úgy vélte, hogy Oroszország egységnek és megbékélésnek örvend, ezért “példaként és támaszként szolgálhat mindenki számára, aki túl akarja élni a jelenlegi globális válságot”.
“Az egyszerű nép nem hajlamos a forradalmiságra” – mondta az orosz egyházfő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, a sztálini megtorlások áldozatainak emelt monumentális moszkvai emlékmű, a Gyász Fala felavatásán hangsúlyozta, hogy Oroszországban most “a bizalom és a stabilitás értékeire” kell támaszkodni.

Vélemény, hozzászólás?