Őszöd árnyéka

Tíz éve szivárgott ki az őszödi beszéd, árnyéka azonban máig rávetül a magyar közéletre. Következményeként megroppant a magyar baloldal, amely pedig az ezredfordulón még gyakorlatilag hegemonisztikus pozíciókkal rendelkezett a szellemi életben és a gazdaság világában.

Őszöd árnyéka azonban a jelenlegi kormányzópártokra is rávetül: a Fidesz a hideg polgárháborús logikából máig képtelen kilépni: előbb föladta a polgári Magyarország éthoszát, szociális demagógiában kelt versenyre a baloldallal, mára eljutott az erkölcsileg kiüresedett habonyizmusig.

Nemcsak a 2006-os nagy pártokat árnyékolja be az őszödi paradigma, a Jobbik és az LMP parlamenti párttá válásának gyökerét is meghatározza. A radikális jobboldal megerősödése a 2006-os forró ősz egyenes következménye, az LMP-t pedig az SZDSZ morális meghasonlása hívta életre.

A Jobbik az első fontos lépést az Országgyűlés felé annak köszönhetően tehette meg, hogy a zavargások megítélésében mind világosabban elkülönült a radikális és a mérsékelt jobboldal. Az a tény, hogy a Jobbik rögtön középpártként foglalhatott helyet a parlamenti patkóban, szintén Őszöd következménye: a csalódott baloldali szavazók nagy számban pártoltak át a radikális jobboldalhoz.

Az SZDSZ 2006 őszén – azonosulva a rendőri erőszakkal – feladta az emberi jogi liberalizmust, jócskán hozzájárulva ezzel a rendszerváltó liberális párt kieséséhez a 2010-es Országgyűlésből. A Lehet Más a Politika a jogvédő mozgalmakból nőtt ki, noha világos identitást a pártnak máig nem sikerült kialakítania, a hideg polgárháborús logikát következetesen elutasító magatartásuk, rokonszenves mozzanat.

A 2006-os forró ősz a hideg polgárháború hullámhegye. Már a rendszerváltozás óta érzékelhető, hogy a magyar közéletet eluraló szekértáborlogika következtében jóval mélyebbek a társadalmi törésvonalak, mint a bejáratott demokráciákban általában szokásos. A bal- és jobboldal gyakran irracionális érvekkel hadakozik, a történelmi traumákból politikai hasznot merítve. Egymás kommunistázása és fasisztázása jótékonyan fedi el a politikai teljesítmény hiányát, kitűnően játszik rá a stigmatizált ellenféllel szembeni irracionális félelemre.

Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni eseményeket éppen ez az irracionális félelem magyarázza. Gyurcsány annak köszönhetően őrizhette meg hatalmát, hogy a baloldali liberális holdudvar, kevés kivételtől eltekintve, összezárt mögötte. Gyurcsány karakteres szereplője az új évezred magyar belpolitikájának: 2006-os győzelmének köszönhetően előbb szocialista Messiássá vált, azonban éppen az őszödi beszéd tette drámaian nyilvánvalóvá, hogy a győzelemért feláldozta a sikeres kormányzás esélyét.

A hatalomhoz való görcsös ragaszkodásával pedig előidézte saját politikai tábora végzetesnek tetsző megroppanását. Jelenleg a DK elnökeként, a baloldali belharc csúcsra járatásával nem kis szolgálatot tesz a kormánypártoknak. Gyurcsány Ferenc politikai aktivitása változatlanul lehetővé teszi a Fidesznek a baloldal démonizálását, megfosztva a Jobbikon kívüli ellenzéket attól a lehetőségtől, hogy választható alternatívát kínáljon.

Kolek Zsolt

Megjelent a Szabad Újság szeptember 21-i számában.

Vélemény, hozzászólás?