Párizsban koncerteztek a Miskolci Szimfonikusok

Három napot töltöttek a zenekar tagjai a francia fővárosban, ahol Mozart-estet adtak a Champs-Élysées Színházban. Közel 1800 ember hallgatta, majd jutalmazza nagy tapssal február 13-án Mozart C-dúr “Jupiter” szimfóniáját és Requiemjét.

A Champs-Élysées Színház bejárata Párizsban

Quentin Hindley vezényelte a hangversenyt, szólistaként közreműködött Sylvia Schwartz, Elodie Méchain, Megyesi Zoltán és Bakonyi Marcell énekesek, valamint a Nyíregyházi Cantemus Kórus (karvezető: Szabó Soma). A Miskolci Szimfonikus Zenekar járt már Franciaországban, legutóbb 2016 novemberében. Akkor a milánói La Scala balett-társulatát kísérte Csajkovszkij Hattyúk tava balettjének előadásában, a párizsi Kongresszusi Központban.

A Mozart-est fellépői

Különlegesnek számít a mostani helyszín, hiszen a Théâtre des Champs-Élysées színház hírnevét alaposan megpecsételték a botrányok. Valószínűleg nincs olyan zenerajongó, aki ne hallott volna Stravinsky Tavaszi áldozatának itteni bemutatójáról, amit a Gyagilev vezette Orosz Balett társulatának közreműködésével állítottak színpadra 1913-ban. A korabeli tudósítások szerint

az előadás alatt a közönség végig olyan hangosan ordított és fütyült, hogy a muzsikát szinte hallani sem lehetett.

Már a teátrum megnyitása sem történt zökkenőmentesen: a kivitelezés során a kezdeti építész, Henry van de Velde lemondott, így munkáját másnak (Auguste Perret-nek) kellett befejeznie. Sok nehézség után, de 1913. április 2-án végre premiert tarthattak benne.

Színpadkép a karzatról

Az 1911 és 1913 között épült színház volt az első példa a párizsi Art Déco művészetre. Vasbetonból készült, téglalap alakú formákkal, egyenes vonalakkal, ami abban az időben megdöbbentően „sima” megjelenést adott a létesítménynek. Betonszerkezetét azonban nem pusztán stilisztikai választás indokolta, hanem a talajviszonyok és a Szajna folyó közelsége tette szükségessé. Az épületben megtaláljuk Antoine Bourdelle domborművét, Maurice Denis kupoláját, Édouard Vuillard és Jacqueline Marval festményeit, valamint Ker-Xavier Roussel színpadfüggönyét.

A Théâtre des Champs-Elysées zárva tartott az I. világháború alatt, ám 1919-ben újra megnyitották. 1985-ben esett át egy nagyobb felújításon, és azóta folyamatosan csinosítgatják. Jelenleg magánkézben van, ugyanakkor állami támogatásban is részesül. Évente közel 300 000 nézőt és néhány ezer művészt fogad. 100 éves működése során a zenetörténet, opera és tánc legrangosabb képviselői, neves francia és külföldi karmesterek, szerzők, zenekarok, szólisták, táncművészek léptek itt színpadra.

Mozart minden évadban különleges helyet foglalt és foglal el a színház műsortervében,

de a nagyterem képes Wagner– és Strauss-darabok befogadására is, az olasz operaszerzők közül pedig Rossini, Donizetti, Verdi, Puccini műveit szokták gyakran játszani.

Saját, francia repertoárjuk mellett jelen vannak az orosz mesterek; gyönyörködhet a közönség Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Glinka, Csajkovszkij, Prokofjev alkotásaiban, sőt a színház vezetése igyekszik a kínálatot tovább szélesíteni. 20 év óta már barokk repertoárral is rendelkeznek, illetve a popzene jeles művészeinek (például Elton John) szintén lehetőséget biztosítanak az itteni fellépésre.

A Théâtre des Champs-Élysées nézőtere fentről

(Fotók: Krajnik Ágoston/ Miskolci Szimfonikus Zenekar, és Théâtre des Champs-Élysées)

 

Vélemény, hozzászólás?