Római kori szarkofágra bukkantak Környén

Római kori szarkofágra bukkantak péntek délután mezőgazdasági munkavégzés közben Környén. A kőkoporsó a környezetében fellelt kerámiadarab korából következtetve feltehetően 2-3. századi. A tatai Kuny Domokos Múzeum munkatársai László János régész vezetésével szombaton a reggeli órákban kezdték meg a feltárást, melyet akkor a főmuzeológus azért is tartott igen érdekesnek, mert település közvetlen közelében még nem találtak ilyen leletanyagot. Aztán, ahogy sötétedésig teltek az órák, kiderült, hogy más okok miatt is izgalmas a lelet.

szarkofág_09

A terület egyébként római kori régészeti lelőhely, a 2000-es évek elején egy építkezést megelőző régészeti feltárás során római kori villa maradványait, alapfalakat találtak, de annak a lehetősége nem merült fel, hogy temető is lenne a közelben. A mostani tapasztalás alapján azonban László János úgy véli, ha nem is szarkofág, de más típusú, tégla-, vagy aknasír előfordulhat a területen. A régész azt is elmondta: a békésebb időszakokban a szarkofágok eredendően a föld felszínén álltak, s később a sírfosztogatások miatt tették a földbe, de nem túl mélyre, hiszen előfordult, hogy a kőkoporsót többször is felhasználták nyughelyként abban az időben. Mivel nem volt mélyen, nem meglepő, hogy az addig feltételezhetően ép szarkofág fedelének egy részét elérte és összetörte az eke, s kifordította a földből. További érdekesség viszont, hogy a szarkofág feltehetően homokkőből, vagy márgából készült, amely nem jellemző erre a vidékre, tehát biztosan úgy szállították ide.

szarkofág_13

A feltárás során az is kiderült, hogy a csontok anatómiai rendben találhatóak, tehát a római kor sírrablói nem bolygatták meg. Mindezt megerősítette az a tény is, hogy pár kisebb, lemezkés bronz viseleti tárgy mellett 6 darab, az akkori sírokban gyakorta fellelt hosszú nyakú, kihajló peremű, kis – illatszeresnek is nevezett – üvegcse darabjait is feltárták, ami alapján szinte egyértelműen kijelenthető, hogy a kőkoporsó legkevesebb ezerhétszáz évvel ezelőtt egy nő végső nyughelye volt. László János a csontok bolygatatlan állapota és a tárgyak megléte miatt is nevezte többször érdekesnek a leletet, s tette hozzá, hogy ha rendelkezésre állnának a szükséges anyagiak, mindezek fényében egyértelműen kívánatosnak tartaná a területen a további kutatást.

A kősírból feltárt csontokat, viseleti, használati tárgyakat a pontos rajz készítését követően szombaton elszállították a múzeum munkatársai, s hamarosan a szarkofág is a tatai Kuny Domokos Múzeum raktárába kerül.

 


Hasonló cikkek