Színházi bemutatók Miskolcon

Egy hét alatt három premiert tartanak a Miskolci Nemzetiben: operett, mesejáték és dráma látható mostantól az idei évad új darabjai között.

Kálmán Imre operettje, a Marica grófnő indította a szezont. Szabó Máté állította színpadra, a főszerepben Eperjesi Erikával és Szőcs Arturral. A rendező szerint a darab legnagyobb varázsa, hogy rendkívül érzékletesen szemlélteti a kirekesztettséget. Ez az egyik legkedveltebb operett, ami komoly kihívást jelent, hiszen az ismert slágereknek ebben a feldolgozásban is tudniuk kell pozitív meglepetést okozni. Cziegler Balázs díszlet- és Füzér Anni jelmeztervező igyekezett olyan látványvilágot alkotni, ami élő, változékony, hiszen a kastély közvetlenül a főszereplő, a tiszttartó befolyása alatt van. Az elszegényedett fiatal nemes szívét-lelkét belerakja a felújításba, és munkája nyomán felvirágzik az épület.

Eperjesi Erika alakítja a címszerepet, aki már háromféle rendezésben játszotta Maricát. A mostani produkcióval kapcsolatban kiemelte: számára a legtöbb újdonságot, kihívást az újszerű megközelítés és a prózai jelenetek igazi mélysége jelentette. Marica szerepéről úgy fogalmazott: igaz érzéseket, mély gondolatokat átadó, valódi női karakter; őt énekelni mindig varázslatos élmény. A muzsikáról pedig az a véleménye, hogy korszakokat átívelő, lenyűgöző zene, ami minden korosztály számára érthető és élvezhető.

Marica grófnő – jelenet az előadásból (PTV Fotó: Vona Ildikó)

Tasziló grófként Szőcs Artur látható, aki tíz évvel ezelőtt találkozott először színpadon ezzel az operettel, amikor a Szegedi Szabadtéri Játékokon ő volt benne Liebenberg István. Nagyon megszerette az Erdélyben zajló történetet. Főleg azért, mert a cselekmény jól játszható, élvezetes helyzeteket kínál a színészek számára. A gróf esetében „lubickolni” lehet a szerepben: egy fiatal nemesember gazdatiszti állást vállal vidéken, mert Pesten elszórakozta a vagyonát, és szerelmes lesz. A hegyekben szerelmesnek lenni, elnyomottnak lenni, együtt mulatni a szolgákkal, a cigánymuzsikusokkal mind-mind különleges lehetőségeket kínáló, élvezetes szituációk.

Marica grófnő: Eperjesi Erika (jobbra) (PTV Fotó: Vona Ildikó)

Szeptember 29-én mutatják be a Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot a Kamaraszínházban, ide várják a gyerekeket.

Boldogan éldegél egy szürke egér családnak a sajtműhelyben, amíg be nem toppan egy fehér egér család. A bundaszínek mássága miatt viszály tör ki köztük, ráadásul a szülők tiltása ellenére gyermekeik, Fruzsi és Soma szerelmesek lesznek egymásba. Igazi Rómeó és Júlia történet bontakozik ki a sok humorral, játékossággal átszőtt előadás folyamán, ami mesél bátorságról, elfogadásról, szeretetről.

Keszég László rendező felnőttként találkozott először a történettel. Nagy Nándor komponistával felfrissítették a zenét, ezáltal új, karakteres formát kapott minden szám: bossa nova, latin, rock, jazz és számos stílus teszi különlegessé a kísérő muzsikát.

Fruzsi szerepében a színház társulatának új tagja, Horváth  Alexandra mutatkozik be, aki bábos osztályban szerzett diplomát, így nem áll tőle távol a gyerekelőadás. Szerinte egy mesejátékot is ugyanolyan komolyan kell venni, mint bármely más műfajú produkciót, hiszen ezek a szerepek is ugyanannyi energiát, átélést kívánnak. A Somát alakító Somhegyi György már gyermekkorában megszerette ezt a történetet, amikor bakelit lemezről sokat hallgatták. Nagyon jó cselekménye van, izgalmas és szerethető karakterekkel, de legfontosabb az üzenete: fogadjuk el a másikat olyannak, amilyen!

Szeptember 30-án kerül bemutatásra A kaukázusi krétakör, Szőcs Artur rendezésében. A jóságról, igazságról szóló drámát csak 16 éven felüli nézőinek ajánlják az alkotók. Bertolt Brecht műve eredetileg hetven szereplős, ám a miskolci Játékszínben tizenhárom színész fogja eljátszani.

Harsányi Attila a Kaukázusi krétakör díszlete előtt a Színházak Éjszakáján (PTV Fotó: vona Ildikó)

Kovács Dániel tervezte a díszletet autógumikból. A rendező véleménye szerint az egész világ tele van autógumi hegyekkel. A fogyasztói társadalom jellemzője: még el sem kopott a régi, de kidobjuk és veszünk újat. Ez egy elnyűhetetlen anyag, ami még egy pusztító háború után is megmarad. Brecht története egyszerre szól szerelemről, anya-gyermek kapcsolatról, küzdelemről, háborúról és annak borzalmairól. Néhány generáció már békében nőhetett fel, de Szőcs Artur fontosnak tartja felhívni a nézők figyelmét, hogy bármikor bekövetkezhet egy háború. Meg kell mutatni a borzalmakat, és arra ösztönözni az embereket, hogy másképp éljenek.

Láng Annamária alakítja Gruse szolgálólányt. A színművésznő úgy fogalmaz: a küzdelem teszi igazán anyává a nőt. Az anyaság azt jelenti, hogy mindennel megküzd a gyermekéért, és nincs olyan körülmény, ami miatt elhagyná. Harsányi Attila, Acdak megformálója szerint ennek a tiszta lelkű lánynak a története felnyitja a nézők szemét, és megindítja őket. Ez egy tanmese arról, hogy a legnehezebb időkben is megéri jónak lenni, szeretettel fordulni a másik felé, és a humánusság sohasem hiábavaló.

Mesejáték a Kamarában (Fotó: Miskolci Nemzeti Színház)

Vélemény, hozzászólás?