Szíria – Washington visszafogottságra szólította fel Törökországot, Mattis megoldást ígért

Washington visszafogottságra intette a Szíriában hadműveletet indító Törökországot, és arra szólította fel, hogy korlátozza akcióit Szíria északnyugati részére. 

Heather Nauert amerikai külügyi szóvivő vasárnap kiadott közleményében elítélte “az erőszak eszkalálódását” Szíria északnyugati, kurdok lakta vidékein, és arra sürgette Ankarát, hogy “mind kiterjedésében, mind időtartamában korlátozza katonai hadműveleteit” a térségben.

Nauert leszögezte: az Egyesült Államok támogatja Törökország jogos biztonsági aggodalmait, de

“az Egyesült Államok rendkívül aggódik a Szíria északnyugati részén kialakult helyzet, elsősorban az ártatlan civilek gyötrelmei miatt”.

Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Törökország az Egyesült Államok szövetségese a NATO keretein belül, és kulcsfontosságú partnere az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben. 

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter még szombaton telefonon egyeztetett orosz és török kollégájával, és mindkettőjüknek kifejezte aggodalmát a helyzet alakulása miatt.

James Mattis amerikai védelmi miniszter vasárnap, útban Ázsiába, a repülőgépen újságíróknak kijelentette: Törökország értesítette a szíriai célpontokra mért légicsapások megindítása előtt az Egyesült Államokat, és Washington folyamatosan kapcsolatban áll Ankarával. “Törökország nyíltan beszélt” – fogalmazott Mattis, hozzátéve, hogy “dolgozunk azon, hogy mi történjék és megoldást fogunk találni”. A tárcavezető azonban nem tért ki az amerikai álláspontra, illetve tervezett lépésekre.

A török haderő több napig tartó légi és tüzérségi csapásmérések után vasárnap reggel szárazföldi csapatait is megindította az északnyugat-szíriai Afrín körzete ellen, amelyet 2016 óta az amerikaiak támogatta kurd milicisták (YPG) tartanak ellenőrzésük alatt. A YPG fegyvereseit Ankara “terroristáknak” minősíti, “propaganda terjesztésével” vádolja őket és ellenzi jelenlétüket határai közelében. Az “Olajág” hadművelet keretében a török határtól 30 kilométeres távolságra szeretné visszaszorítani a kurdokat.

Bassár el-Aszad szíriai elnök vasárnap nyilatkozatban ítélte el a török támadást és a terrorizmus támogatásával vádolta meg Ankarát. Az iráni külügyminisztérium vasárnap szintén a török hadműveletek leállítása mellett foglalt állást.

 


Kurdisztán az álomország

A haza nélküli és mindmáig hontalan nép, mint már annyiszor a történelemben, most is tovatűnni látszó álma.

A világ legnagyobb kisebbsége az Irán, Irak, Szíria és Törökország területén él. A politikai hatalmak itt osztották szét őket. Eredetükről, származásukról mind máig nincs kialakult egységes vélemény. Egyszer csak valahonnan egy “időkapun” keresztül megérkeztek a történelem színpadára.Az iszlám hitre történő áttérésük – melyet körülbelül a 7. századra lehet tenni -,  előtti története ismeretlen. Ezt követően történetük ismert és dokumentált. Életük a fennmaradásukért, létükért, önálló államukért folytatott állandó harcról szólt.  A teljes győzelmükhöz legközelebb az első világháború lezárását követően 1920-ban álltak, amikor a sevréi békeszerződés aláírásra került.

A békeszerződés kurdokra vonatkozó részletei alant olvashatók:

  1. cikkely:

Egy Konstantinápolyban székelő, három tagból álló bizottság, amelynek tagjait a brit, a francia és az olasz kormány nevezi ki, a jelen szerződés hatályba lépésétől számított hat hónapon belül tervezetet dolgoz ki a túlnyomórészt kurdok lakta területek helyi autonómiájáról. Ezek a területek az Eufrátesztől keletre, Örményország déli határától délre (később meghatározásra kerülő módon) és Törökország szíriai és mezopotámiai határaitól északra (ahogyan azt a 27. cikkely II. 2. és 3. szakaszai meghatározzák) helyezkednek el. Ha a szóban forgó kérdésben a bizottság nem tudna egységes álláspontot kialakítani, a bizottság tagjai az ügyet saját kormányaik elé terjesztik. A tervezet teljes biztosítékot fog nyújtani a káldeusok és más faji vagy vallási kisebbségek védelmére e területeken. E célból egy brit, francia, olasz, perzsa és kurd képviselőkből álló bizottság látogatja majd meg a térséget, hogy a helyzetet megvizsgálja, s ha szükséges, döntsön arról, milyen kiigazításokra van szükség a török határnak azon a szakaszán, ahol az – a jelen szerződés rendelkezéseivel összhangban – egybeesik a perzsa határral.

  1. cikkely:

A török kormány ezennel kész elfogadni és végrehajtani a 62. cikkelyben említett két bizottság határozatait, legkésőbb három hónappal azután, hogy ezek kapcsolatba léptek kormányaikkal.

  1. cikkely:

Amennyiben a jelen szerződés hatályba lépésétől számított egy éven belül a 62. cikkelyben meghatározott területeken élő kurd lakosság olyan arányban folyamodik a Nemzetek Szövetsége Tanácsához, amely az e területeken élők többségét teszi ki, s kéri függetlenné válását Törökországtól, továbbá ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy ez a nép alkalmas arra, hogy függetlenné váljon, s ezért javasolja számukra a függetlenség megadását, ez esetben Törökországnak el kell fogadnia a javaslatot, és le kell mondania a nevezett területekre vonatkozó jogairól és jogcíméről.

Az említett jogokról való lemondással kapcsolatos részletes rendelkezések a Szövetséges Főhatalmak és Törökország közötti külön megállapodás tárgyát képezik majd.

Amennyiben és amikor az említett jogokról való lemondásra sor kerül, a Szövetséges Főhatalmak semmiféle akadályt nem fognak gördíteni az elé, hogy azok a kurdok, akik Kurdisztánnak ama részét lakják, amelyet ez ideig a moszuli vilajet foglalt magában, saját elhatározásukból független kurd államban egyesüljenek.

Vélemény, hozzászólás?