Szocializációval és tanulással a demencia ellen

A világon mintegy 24 millió ember él emlékezetromlással, tájékozódási zavarokkal és más, az Alzheimer-kórt vagy a szellemi leépülés más formáit előjelző tünetekkel, és ez a szám a világ felgyorsulása és a társadalmi kapcsolatok szétzilálódása folytán egyre nő.

Szakértők szerint a demenciával sújtott emberek száma 2040-re a négyszeresére növekedhet, ami különösen fontossá teszi az állapot kialakulásának jobb megértését. Ezért az utóbbi években svéd kutatók komolyan tanulmányozni kezdték a kérdést.

Alzheimer és demencia

Az emberek gyakran keverik a demenciát az Alzheimer-kórral. Valóban van átfedés, de fontos tudnunk, hogy az Alzheimer-kór csak az egyik típusát képezi a demenciának. Tehát minden Alzheimer-kóros demens, de nem minden demens beteg Alzheimer-kóros is egyben, hanem csupán az 50-75 százalékuk.

alzheimer infograf

Az utóbbi évek demencia-kutatási eredményeinek fontos tanulságai

A svéd Karolinska Intézet munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a szociálisan aktív embereknél – különösen azoknál, akik nem aggódnak és nem szokásuk az idegeskedés – 50 százalékkal kisebb valószínűséggel fejlődik ki szellemi leépülés, mint elszigetelten, stressz alatt élő embertársaiknál.

Az ugyancsak svéd Sahlgrenska Akadémia kutatási eredményei pedig arra mutattak rá, hogy a permanens tanulás is fontos: nem csupán késleltetni, de lassítani is képes a demenciát. Azt is kimutatták, hogy nem csupán az agyi károsodások ellensúlyozásában mutat jobb aktivitást a magasabb képzettségű betegek köre, de a demencia korai státuszában kevesebb idegkárosodást is produkál az agyuk.

Életmód-váltásra lehet szükségünk

A két csoport eredményeit összevetve, arra a következtetésre juthatunk, hogy mivel a tanulás is szociális tevékenység, nagyon ajánlott idős korban is aktívan tartani az agyunkat. Ha ezzel kötjük le magunkat, idegeskedésre is kevesebb időnk jut. A társas kapcsolatok, a kommunikáció lehetősége csökkenti a depresszióra való hajlamot is. Ez szintén fontos, hiszen már arról is publikáltak tanulmányt (amerikai tudósok), hogy a depresszió közel kétszeresére növelheti a demencia kialakulásának kockázatát idősebb korban.

demencia

A keresztrejtvény-fejtés és a szomszédokkal beszélgetés tehát nem elégséges, sokkal inkább ajánlott a közelünkben adódó tanfolyamok lehetőségeit kihasználni, legyen az akár kézimunka-kör, akár nyugdíjas kirándulóklub. Ez utóbbi különösen hasznos, hiszen a mozgás nem csupán az agyi vérellátást élénkíti meg, de a szívnek,a tüdőnek, és a szemnek is fontos a jó oxigén-ellátottság. Egy kellemes erdei séta során harmonikusabbnak, teljesebbnek is fogjuk érezni az életünket. Hiszen, ahogy korábban is írtuk: a természetjáró csoportokban sokkal kevesebb a depressziós és stresszes ember. Alapvetően a bármilyen közösségbe tartozás biztonságérzetet okoz, ami már önmagában is csökkentheti az aggodalmat és a stresszt.

Összegezve: ha szeretnénk idős korunkban szellemileg is fittek maradni, járjunk közösségekbe és tanuljunk új dolgokat! – Ezt javasolják a téma szakértői, kutatók és orvosok is.

 

Képek forrásai: MTI, http://nyugdijasok.com, http://www.atv.hu/thumbnail/772x0fit/e/55/e1000.jpg


Hasonló cikkek