Az év első hónapjai sokunk életében arról szólnak, hogyan is lehetne egy kicsit megújulni, rendbe tenni az életünket. Kezdetben hasznos, ha a környezetünket is újratervezzük egy kicsit.
Az nyilvánvaló, hogy a változásnak mindig belülről kell indulnia. Mert minden azzal kezdődik, hogy eldöntjük, mit akarunk és addig-addig ápolgatjuk-érlelgetjük a gondolatot, amíg végül azt vesszük észre, hogy olyan dolgok jönnek szembe velünk, amelyek segítenek bennünket a cél elérésében.
Szabaduljunk fel a felesleges tárgyainktól!
Érzelmeink fűződnek tárgyainkhoz is. A kacatok felhalmozásával azt áruljuk el magunkról: félünk pontot tenni a dolgok végére, bizonytalanok vagyunk a döntéseinkben és nem merünk konfrontálódni – akár a lelkifurdalásunkkal szemben – azaz, nem merjük felvállalni igazi önmagunkat: a saját véleményünket és a saját érzéseinket.
Ezért olyan nehéz kidobni régi kapcsolatok emlékeit, gyerekkori limlomjainkat, kinőtt, kihízott ruháinkat. Olykor csak az tart vissza bennünket attól, hogy megszabaduljunk bizonyos felesleges dolgainktól, mert attól félünk, ezzel megbántanánk azt a személyt, akitől kaptuk és ezzel a cselekedetünkkel tiszteletlenek volnánk irányában.
De nem csak a hozzánk tartozó tárgyakról nehéz lemondani –a gondolatok, szokások megváltoztatása is nehéz feladat elé állít bennünket.
Mit hozhat az életükbe a rendrakás?
A sok felesleges holmi kerülgetésével éppen önmagunknak okozunk problémát: zűrzavart és káoszt teremtünk az életünkben. És ezt a felfordulást a múlthoz való kötődésünk okozza.
A régi dolgok túl sok helyet foglalnak el a lakásunkban – és a lelkünkben is. Tehát, amire nincs szükségünk, dobjuk ki ahhoz, hogy be tudjuk engedni az újat!
A környezetünk átalakítása és a szemléletmódunkban történő fordulat oda-vissza fognak hatni egymásra. A rendezett környezet hatására a gondolataink is könnyebben utat fognak találni a megvalósulás felé.
Jó rendrakást kívánok!
Tihanyi-Konda Szilvia
Képek forrása: https://spin.atomicobject.com, http://1.bp.blogspot.com, http://www.stonehand.com/
