Több százezer őshonos facsemetét ültet tavaszig a Kiskunsági Nemzeti Park

Kora tavaszig 70 hektáron, mintegy 350 ezer őshonos facsemetét ültet a Tisza-völgyében és a Homokhátságon a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

– közölte az intézmény pénteken az MTI-vel.

Szabó Lajos, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának erdészeti osztályvezetője elmondta: egy erdő felújítása hektáronként megközelítheti az egymillió forintot. A felmerülő költségeket saját forrásból, legnagyobb részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevételből fedezik.     Az erdősítési munkálatokat mintegy harmincan végzik, részben saját munkatársaik és közmunkások, részben pedig erdészeti vállalkozók – mondta.     A közlemény szerint az igazgatóság mintegy 10 hektárnyi erdőterületen végez erdőkezelési tevékenységet. A faállomány közel 40 százaléka idegenhonos fajokból áll: nemesnyár, feketefenyő, erdeifenyő és akác. A fákat kivágják, és helyükre szürke- és fekete nyár, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, vadalma, zselnice meggy, nyír, mezei- és tatárjuhar kerül.     A felújítás időszaka késő ősztől kora tavaszig tart. Az idei szezonban mintegy 70 hektár erdősítését végzik a Tisza-völgyében Lakitelek, Tiszaalpár, Csanytelek, Tiszaug és Mártély térségében, a Homokhátságon Pálmonostora, Fülöpháza, Bugac, Bócsa, Páhi és Kaskantyú települések körül. A Felső-Kiskunságban pedig Kunadacs, Kunpeszér, Kunbaracs és Ladánybene környékén zajlanak a munkálatok.

A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző hazai nyáras állományokat alakítanak ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket – tette hozzá Szabó Lajos osztályvezető.

 

Vélemény, hozzászólás?