Torokfájás ellen: Balázsolás!

Talán már Ön is hallott erről a népszokásról, mely régen elsősorban vidéken volt jellemző. A torok betegségei ellen kértek védelmet Szent Balázstól. Főleg a gyermekek ünnepe, több okból is.

Régen még nem sok orvosságot ismertek torokgyulladás ellen, s még az elmúlt század elején is általában rossz volt a közgyógyellátás, különösen az elhagyatottabb területeken. Ezek okán sokan okkal féltették gyermekeiket a könnyen halálos kimenetelű torokvésztől, s buzgón imádkoztak értük a szentekhez, különösen a Római Birodalom idején vértanúságot szenvedett Szent Balázs egykori püspökhöz.

Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik, ezek közül több a fulladásos halállal, illetve az attól való megmeneküléssel kapcsolatosak. A 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként. Ha valaki torkán szálka akadt meg, ezt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!” Gégebetegségek és fogfájás esetén is őt hívták segítségül.  Gégeműtétje előtt Babits Mihály is írt róla Balázsolás című versében.

A Balázsolás szertartásét február 3-án, vagy az azt követő vasárnapon végzi a katolikus egyház. Ilyenkor a pap a templomban két keresztben tartott szentelt gyertyával megáldja a jelenlévők, főként a gyermekek torkát és Balázs-áldást kér, hogy a torokfájás elkerülje őket. Néhol almát is szoktak szentelni, amiből a torokfájósok esznek egy-egy szeletet. Egyes vidékeken a levágott héját parázsra tették és megfüstölték vele a kis beteg torkát.

A balázsjárás szokása az iskolások ünnepe is volt egykoron. Balázs-napon a fehér ruhába öltözött falusi diákok házról házra jártak köszöntőket kántálva és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába. Ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek. Kis csákót is viseltek a fejükön, s fakarddal a kezükben beköszöntek a házakhoz és daloltak, táncoltak. A háziak pedig megvendégelték őket, és adományokat küldtek a szegénysorban élő tanítójuknak. E hagyomány a még sokkal korábbról származó regőlés szokásait is elevenítette fel.

 

Kép forrása:

http://kaposvarmost.hu

Vélemény, hozzászólás?