Tavaly március 15-én indította adását a brassói székhelyű, magyar nyelvű közösségi rádió. Első születésnapját öt településen tartott koncertsorozattal ünnepelte.
A Korona Rádió a nap 24 órájában hallható, és online formában bárhonnan fogható. Reggel és kora este – hétfőtől szombatig – élő műsorral jelentkezik a stáb, vasárnap ezekből ismételnek. Különböző témákkal foglakozó adásokat készítenek, műsoraikat a barcasági magyarság tagjai szerkesztik, hozzá pedig túlnyomóan magyar nyelvű zenét sugároznak. Indulásának első születésnapját ötnapos koncertsorozattal ünnepelte a Korona Rádió március 17. és 21. között. A templomi hangversenyek első helyszíne Brassó volt, majd következett Ürmös, Apáca, Alsórákos, végül Sepsikőröspatak. A különleges eseményfellépő művészei Vadkerti Imre, Zsapka Attila, Sipos Dávid volt, és akusztikus triójukhoz ezúttal csatlakozott a Kormorán együttes billentyűse, Szűts István is.
Csodálatos dalok csendültek fel öt gyönyörű helyszínen. A műsorban magyar költők megzenésített versei mellett Kormorán-slágerek szerepeltek, de sor került egy dalpremierre is, amiről videó készült. Minden koncerten elhangzott a magyar és a székely himnusz, éteri magasságokba emelve az egyébként is ünnepi hangulatot.
Irány Brassó!
Brassó unitárius temploma adott otthont az első koncertnek, március 17-én. Az erdélyi szászok egykori központi városa jelentős történelmi település Erdély délkeleti részén, a Barcasági-medencében. Régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Neve románul Brașov, németül Kronstadt, latinul Brassovia vagy Corona, de volt 1950 és 1960 között Orașul Stalin, azaz Sztálinváros is.
Egy kis történelem
Helyén valószínűleg már a honfoglalás korában lakott település állt. Ismert története a Német Lovagrend érkezésével kezdődik, a keresztes lovagok 1211-ben adományul kapták a területet II. András királytól. Maga a Brassó névalak legelőször 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében jelenik meg Terra Saxonum de Barasu (a barasui szászok földje) formában. Több elmélet létezik eredetével kapcsolatosan; a legvalószínűbb az, hogy a Brasic, Bratislav szláv személynévből alakult ki. A Corona nevet elsőként 1235-ben a Catalogus Ninivensis premontrei kolostorjegyzékben használták, mely arról tanúskodik: létezett ekkor itt egy Corona rendház. Más magyarázat szerint a név a város ősi címerében látható királyi koronára utal, és azon a legendán alapul, hogy Salamon magyar király (uralkodott: 1063-1074 – a szerk.) menekülés közben egy fa gyökerei közé rejtette el koronáját.
Brassó a Kárpátkanyar hágóin átvezető utak találkozásánál fekszik, ami egyúttal az idegen csapatok (tatár, török, kuruc, osztrák, orosz) gyakori betöréseit is okozta. Történelme során többször felgyújtották, kifosztották, lerombolták, földrengés rázta meg, a középkorban pestis- és kolerajárvány tizedelte meg lakosságát, de 1943-44-ben amerikai katonai gépek is bombázták. Persze dicső eseményekről szintén tud mesélni: 1427-ben Luxemburgi Zsigmond itt tartott országgyűlést, moldvai hadjárata idején 1467-ben itt pihent meg Mátyás király. 1580 körül jelent meg az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv Nyirő János nyomdász műhelyéből Fons Vitae, Az életnek kútfeje címmel. Az első iskolát Johannes Honterus alapította 1539-ben, és fennmaradt okirat arról, hogy a város 1560-tól magyar tanítót fizetett. Napjainkban a magyar nyelvű oktatás az Áprily Lajos Főgimnáziumban (1-12. osztály) folyik, elemi szinten pedig városszerte több iskolában is lehet magyarul tanulni. Talán kevesen tudják, de itt született Bakfark Bálint 16. századi lantművész-zeneszerző, Áprily Lajos költő, Sánta Ferenc író, Ritoók János irodalomtörténész.
A 16. században Brassó már 8000 lakosú város volt, és az elkövetkező időszakban gyorsan fejlődött. Az első távíróvonal 1854-ben jött létre, majd megépült a Brassó–Bukarest vasútvonal (1879), megkezdte működését a telefonközpont (1889), és kigördült a remízből az első villamos (1891).
Az 1830-as években egyszerre indult a város első három újságja (Siebenbürger Wochenblatt, Gazeta de Transilvania, Erdélyi Hírlap), majd 1849-ben Veszely Károly szerkesztésében megjelent a Brassói Lap. A 19-20. század fordulóján megélénkült a brassói magyar sajtóélet, egyszerre több magyar hetilap jelent meg. Az 1965 utáni évek kedvezőtlenül hatottak az irodalom és kultúra fejlődésére, mivel erős volt a cenzúra, viszont az 1989-es rendszerváltás pozitív fellendülést hozott.
Ha valakinek kedve támad eltölteni egy hetet Brassóban, megteheti, hiszen bőven van itt látnivaló A várost körülvevő védőfalon eredetileg harminckét torony és bástya volt, legtöbbjük ma is létezik. Legjobb állapotban a Takácsok bástyája maradt fenn – jelenleg múzeum működik benne –, szintén megvan a Szövetkészítők, valamint a Kötélverők bástyája, a Kovácsoké pedig az Állami Levéltárnak ad otthont. A város északi oldalán, a Warte-dombon két hatalmas torony látta el a külső védelmet: az egyik a négyszögletes Fekete torony, a másik a félkör alakú Fehér torony. A Cenk-hegyen még most is láthatók Brassovia várának alapfalai.
A híres Fekete templom a 15. század elején épült; az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt, melyet Nagyboldogasszonynak szenteltek. A régi városháza gótikus épületét 1420-ban említik először, ma itt működik a Brassói Történeti Múzeum. A műemlékek mellett sokféle kulturális helyszín, rendezvény várja a látogatókat (természetesen, amikor a koronavírus miatt kialakult helyzet engedi). Brassónak van színháza, operaháza, kultúrháza, a gyerekek számára pedig a bábszínház és az állatkert kínál kellemes szórakozást. Évente kerül megrendezésre az Aranyszarvas Fesztivál, a Brassói Magyar Napok, a Jazz és Blues Fesztivál, a Kamarazenei Fesztivál, a Nemzetközi Kortárs Drámafesztivál, a Magyar Színházfesztivál, a Brassó Megyei Magyar Ifjak Napja – a Nemzeti Összetartozás Szellemében, a Szalonna Fesztivál, továbbá a Széchenyi Bál.
Irány Ürmös!
A Korona Rádió szülinapi rendezvényének második helyszíne a Brassótól 40 km-re fekvő, jelentős magyar lakossággal rendelkező település Ürmös. Az Olt bal partján elterülő falunak unitárius, ortodox temploma és római katolikus kápolnája van. Központjában levő kastélya a hagyomány szerint I. Rákóczi György vadászkastélya volt. Ürmös híres szülöttje Maurer Lajos 1848-as szabadságharcos, honvéd ezredes.
Máig élénken él a településen a télűző farsangi alakoskodás hagyománya. Olyankor maszkban, maskarában felvonulást rendeznek. A térségben legkorábban Ürmösön tartanak farsangtemetést, ami egyre nagyobb számban vonzza ide a turistákat.
A farsangi felvonulás szokása az 1900-as éve elejére nyúlik vissza, és a falu egyik legjelentősebb ünnepe. Fiatal férfiak vonulnak egy látványos lakodalmas menet formájában, szalagokkal és virágokkal feldíszített lovakon – élükön kéregetőkkel, rezesbandával – a náddal borított szekér, az úgynevezett bolondszekér és kísérői előtt. A vidám társaság végigjárja a falu összes utcáját. Megállnak a kapuknál, ahol köményes pálinkát, bort, fánkot és kürtőskalácsot kínálnak nekik. Régen tojást, szalonnát, kolbászt kaptak a résztvevők, akik mindent beraktak egy nagy fazékba és tojásrántottát sütöttek belőle. Ettek, ittak, elégették a szekér szalmából készült részét, majd mentek a bálba. Idén is megtartották a felvonulást, a Covid és a járványügyi előírások miatt azonban az esti táncmulatság elmaradt.
Irány Apáca!
A Korona Rádió szülinapi rendezvényének harmadik helyszíne Brassótól 35 km-re található, az Olt bal partján fekvő Apáca lakosságának körülbelül egyharmada magyar.
Nevét egykori kolostorának lakóiról, az apácákról kapta. A falu első írásos említése 1460-ból való, akkor adományozta Mátyás király Apáczija települést a szentgyörgyi és bölöni nemeseknek. Szeli József barcasági krónikája szerint I. Lajos király (uralkodott: 1342-1382 – a szerk.) alapította Apácát, amikor Hétfaluba székely határőröket telepített. Várát is ők építették, ám az a török időkben dúló harcok során elpusztult. A településnek már a 14. században volt temploma, de 1794-ben tűzvész áldozata lett. Mai evangélikus templomát 1804-ben építették. Várából mostanra már csak az öregtorony romjai láthatók, apácakolostorának maradványai pedig a falu déli végén találhatók.
Híres szülöttje Apáczai Csere János, akinek a templomudvaron tájház, a szemközti Oktatóközpontban pedig állandó tárlat állít emléket. A faluban ma is tovább él a kakaslövés, az a híres húsvéti népszokás, amely formáját tekintve egyedülálló a világon. Kialakulását a falu szájhagyománya a tatárjáráshoz kapcsolja. A tatár fosztogatások idején az ellenség elől a helybéliek – állataikkal együtt – a várban rejtőztek el. A rablók csak üres házakat találtak, azonban hajnalban egy kakas kukorékolni kezdett a várban, elárulva ezzel a bujkáló helyieket, akikre aztán a tatárok rátámadtak. Az életben maradottak bosszúból vasvillára tűzték az áruló kakast, és rácélozva megölték. Innen ered a kakaslövés hagyománya. A második világháború óta már céltáblára festett kakasra lőnek az élő állat helyett. Folklór látványosságon kívül egyfajta legénnyé avatás is ez az esemény, hiszen a fiatal fiúk ekkor fognak először fegyvert a kezükbe.
Minden évben a konfirmálás előtt álló fiúk hat legényt választanak ki maguk közül. Ők lesznek húsvét vasárnapján az istentiszteletet követő látványos felvonulás és a híres-neves kakaslövés főszereplői. Ilyenkor fúvószenekar vezetésével a nyílpuskás legények – együtt a népviseletbe öltözött falusiakkal, magasba emelve a festett kakas-célpontos táblát – énekelve kivonulnak a falu határába, a Hegyparagára. Ott egy látványos színjáték formájában törvényt ülnek az áruló kakas fölött. A parlagba beállított táblánál perlekednek a legények a jószág sorsáról, majd elítélik. Ezt követi a kakasbúcsúztató prédikáció és a lövés. Minden legény nyílpuskával háromszor meglövi a kakast ábrázoló céltáblát. A „kivégzés” után nagy lakomát rendeznek, este pedig bált.
Idén húsvét vasárnap, 2022. április 17-én újra lesz kakaslövés Apácán, de a báli mulatságot a koronavírus okozta járványügyi helyzet miatt valószínűleg nem fogják tudni megtartani. Ettől függetlenül érdemes ellátogatni a településre, és megtekinteni a régi népszokást. Akinek pedig túrázni támadna kedve, felkeresheti a különleges, mintegy 400 m járathosszúságú, labirintusszerű Tolvajos cseppkőbarlangot.
A Korona Rádió szülinapi rendezvényének negyedik helyszíne a Brassótól 45 km-re, az Olt bal partján fekvő Alsórákos. A település lakosságának több, mint fele magyar.
Irány Alsórákos!
Hiteles forrás először 1377-ben említi Racus néven. Református erődtemploma 1676 és 1686 között épült, de unitárius, ortodox és római katolikus temploma is van a falunak. Külön figyelmet érdemel az 1625-ben épült Sükösd-Bethlen várkastély, ami először a Sükösd, majd a Bethlen-család tulajdonában állt, és erdélyi reneszánsz stílusban készült. Falakkal vették körül, bástyáiban voltak a szalonok, lakhelyek, konyhák, raktárak Közepén négyszögletes udvar található. 1873 után Teleki Sámuelé lett, idővel azonban folyamatosan romlott a kastély állapota. Felújítását az 1990-es években kezdték meg.
Ahol a Kicsi Pünkösd nagy ünnep
Alsórákos legnagyobb ünnepe „kicsi pünkösd”, a szabadság napja. 1848-ban földrajzi elszigetelődése miatt a település jobbágyai későn tudták meg a jobbágyfelszabadítás elrendelését. Pünkösd után egy héttel Huszár János lelkipásztor, aki Kolozsváron szolgált, érkezett haza szüleihez és hozta a hírt. A földeken dolgozók meghallván a robot eltörlésének hírét, elmentek a református templomba. Szerszámaikat letették az előtte álló öreg zádokfa (hársfa) alá, majd hálaadó istentiszteletet tartottak. Petre Mózes, az akkori református lelkész úgy fogalmazott: „Most töltetett ki ránk a szabadító Szentlélek, ezért ez a mi kicsi pünkösdünk, a szabadság napja”. Miután kijöttek a templomból fogadalmat tettek a hársfa alatt, hogy az utánuk következő nemzedékek ezt a napot, mint a szabadság napját, minden évben megünneplik. Így született a népszokás, ami 1848 óta a falu legnagyobb ünnepe. Ezen a hétfőn minden munka szünetel, és valamennyi otthonától távol levő rákosi hazamegy, hogy részt vegyen az eseményen. Reggel fúvószenekar járja be a falut, majd istentiszteletet tartanak, délután az Oldalkertben folytatódik az ünnepség, amit este táncmulatság zár.
Mezőgazdasága mellett Alsórákos az egykor itt virágzó bazaltbányászat központja volt. A határában található fekete színű bazaltoszlopok, a vulkáni kürtőből kitermelt láva helyén csapadékból lett tavacska, valamint a vulkanikus kráterben vörösen pompázó salakkúp olyan turistalátványosságnak számít, amiért megéri útra kelni, és megnézni.
Irány Sepsikőröspatak!
A Korona Rádió szülinapi rendezvényének utolsó koncerthelyszíne a Körös-patak völgyében, Sepsiszentgyörgytől 10 km-re található Sepsikőröspatak, a szinte teljesen magyarok lakta település.
1332-ben Kemuspatak néven említik először. A falu feletti Fenyő-tetőn 11 – 12. századi, sánccal övezett favár maradványai láthatók, de a hagyomány a vár alatti Nagykertben is egykori várat feltételez, mely körül a Körös-patak folyt. Innen ered a település neve.
Sepsikőröspatak értékes műemléke a Kálnoky család tulajdonában lévő kastély. Kálnoky István udvarháza már 1645-ben állt, 1646-ban építettek köré kőfalat. A török csapatok felégették, de 1670-ben újraépült. A 18. századi összeírások szerint a kastélyt egykor gyönyörű park övezte, fákkal, virágházakkal, halastóval, szökőkutakkal, sétányokkal. A ma látható homlokzat kialakítása valószínűleg a 19. század utolsó évtizedeiben történt, az akkorra megromosodott épületek egy részét lebontották, a többit átépítették, felújították. Az államosítás után pusztulásnak indult, belső berendezéséből szinte semmi nem maradt. Az 1990-es évek végén a Kálnoky család tagjai visszakapták, akkor kezdődött el a kastély történetének kutatása, és az épület renoválása, ami jelenleg is tart.
A reformáció idején a falu nagy része előbb református, később unitárius vallású lett. Római katolikus temploma a 14. században épült, majd 1859 és 1869 között csaknem teljesen újjáépítették. 1890-ben falain olyan 14. századi freskókat fedeztek fel, amelyek a 12 apostolt ábrázolják. Késő barokk, messzire ellátszó harangtornyában egy – manapság szintén ritkaságnak számító – 1512-ben készült 3 mázsás harang található.
Sepsikőröspatak unitárius temploma adott otthont az ünnepi koncertsorozat záróeseményének. A program befejeződött, ezzel erdélyi kitekintőnk végére értünk. E sorok írójának is csupán egyetlen feladata maradt: felköszönteni az ünnepeltet. Boldog születésnapot Korona Rádió!
(A dalpremier itt található:)
(Köszönet Kökösi Attilának a cikk létrejöttéhez nyújtott segítségéért és Csiki Edynek a fotókért.
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon
