Látványos programmal ünnepelte a város az 1897-ben beindított villamosközlekedés jubileumát.
Budapest után Miskolcon épült elsőként normál nyomtávú villamosvasút, amely 1897. július 10-én kezdte meg működését. A 125 éves jubileum alkalmából a helyi közlekedési vállalat (MVK) valamennyi nosztalgia villamosa vasárnap délelőtt kigördült a remízből, a felszálló utasok pedig egyedi, erre az alkalomra nyomtatott emlékjegyet kaptak.
Az esemény zárásaként a Tiszai pályaudvar végállomásról – a 112 éves hóseprővel az élen – az MVK nosztalgia villamosai végiggurultak a városon. A Centrum-Városház tér megállók közötti szakaszon mazsorettek és katonazenekar felvezetésével vonult ünnepi menetben a “Bengáli” 100-as FVV, a 151-es FVV, a piros „bécsi” 185-ös SGP motorkocsi 300-as pótkocsijával, valamint a 209-es Tátra villamos.
Miskolc dinamikusan fejlődő város volt az 1800-as években. A századforduló táján arra is képes volt, hogy Budapest után az országban elsőként kiépítse a normál nyomtávú közúti villamosvasutat. A forgalmat 1897. július 10-én kilenc motor- és négy pótkocsival indították meg két vonalon, egy vágányon. A szemből érkező szerelvények az ún. kitérőknél tudták egymást elkerülni. 15 megállóval rendelkezett a Tiszai pályaudvar és Verestemplom – a mai Szent Anna tér – közti fővonal, és volt egy másik, 7 megállós szárnyvonal a Búza tér és Népkert között. Ez utóbbit 1910-ben meghosszabbították Hejőcsabáig, 1960-ban azonban – a buszok megjelenésével – megszűnt.
Továbbfejlődött viszont a Tiszai pályaudvarról induló fővonal. A Vasgyár munkásai kérésére megépült a Verestemplom–Vasgyár szakasz; a két vonalat 1906-ban sikerült egyesíteni. Attól kezdve már átszállás nélkül el lehetett jutni a pályaudvartól a Vasgyárig. 1909 után kezdődött a pálya kétvágányúsítása, és kicsit később elkészült a diósgyőri vonal is.
Kezdetben a villamosok jelzés nélkül közlekedtek, majd betűvel lettek ellátva. A pálya Diósgyőrig történő meghosszabbítása után a Szent Anna templom-Vasgyár járat a „V”, míg a Szent Anna templom-Diósgyőr járat a „D” betűs megjelölést kapta.
A villamosok számozását 1952-ben vezették be, a fővonal ekkor kapta az 1-es jelzést. 1958-ban rövid ideig már létezett a mai 1A-s, amit aztán 2020-ban indítottak újra. A 2-es villamos eredetileg a Villanyrendőr és Hejőcsaba között járt, miután az megszűnt a Tiszai pályaudvar Vasgyár között közlekedő villamost számozták át kettesnek 1964-ben. A 3-as villamos 1991-ig, 40 éven át rótta a síneket a Vasgyár és Diósgyőr között. A 4-es pedig 1951-től járt 25 éven keresztül a Tatárdombi elágazástól a Tatárdombig.
Magyarország egyetlen „0”-ás viszonylatjelzésű körjárata 1970-től 1989-ig közlekedett Miskolcon a vasgyári „hurokban” a reggeli csúcsidőben, és munkaszüneti napokon.
Legutóbb 2008–2013 közt újították fel teljesen a villamospályát, amikor a Majláth városrészig meghosszabbították az 1-es villamos vonalát. A Zöld Nyíl projekt keretén belül nemcsak a pálya, de a flotta is megújult: 31 korszerű, alacsonypadlós, Skoda szerelvény állt forgalomba. Bár a járműparkot teljesen lecserélték, az MVK több korábbi járműtípusból is megtartott egy-egy szerelvényt.
A sokáig a miskolci utcaképhez tartozó FVV villamosokat 1991-től kezdték kivonni a forgalomból. A Tátrák érkezésével előbb fokozatosan visszaszorultak a kettes vonalra, majd 2004-ben az utolsó kocsit is elbúcsúztatták, viszont a 100-as, valamint a 151-es pályaszámú megmaradt nosztalgiajárműnek.
A piros, bécsi (SGP) villamosok 2003-tól kezdve tizenkét éven át szállították az utasokat Miskolcon, 2015-ben állították le őket. A Tátrák szintén selejtezve lettek, ám az MVK néhány darabot megtartott közülük. A 202-es pályaszámú Tátra például évről-évre adventi villamosként üzemel, és örvendezteti meg karácsonykor a miskolciakat.
Amennyiben tetszik a tartalmak, tudósítások, hírcikkek sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
