Alakuló ülés Budapesten – Megalakult az új Országgyűlés
Az Országgyűlés menetrendje, a legfontosabb napirendi pontok:
- A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés az államfő köszöntőjével kezdődik, ezt követően Áder János megnyitja az ülést, és bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről.
- A Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolója az országgyűlési képviselők 2022. április 3. napján megtartott általános választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról.
- Megtörténik a korelnök felkérése, majd a korelnök köszöntő beszéde és a korjegyzők felkérése.
- A képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2018-ben létrejött kormány megbízatásának megszűnését.
- Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János április 29-én Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz–KDNP pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.
- A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról.
- Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. A Fidesz-frakció ismét Kövér Lászlót javasolja a házelnöki tisztségre.
Az Országgyűlés alelnökeinek, a törvényalkotásér felelős alelnök megválasztása. - Az Országgyűlés jegyzőinek megválasztása.
- A korelnök tájékoztatója a Házbizottság megalakulásáról és tagjairól. A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával feláll a Házbizottság.
- Az Országgyűlés elnökének köszöntője.
- Az Országgyűlés háznagyának megválasztása.
- Az alakuló ülés utolsó döntéseként – ugyancsak házelnöki javaslatra – létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2022 és 2026 közötti parlamenti ciklusban a pártok
- előzetes megállapodása a bizottsági helyekről kudarcba fulladt, így a házelnök fog azok személyi összetételére javaslatot tenni. A bizottságokról szóló határozati javaslatról a parlament vita nélkül dönt, egyidejűleg megválasztja a törvényalkotási bizottság alelnökét és tagjait. A bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.
A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
Az ezt megelőző mandátumvizsgálat során a megbízóleveleket szabályszerűnek találták, így a parlament igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát. A korjegyzők felolvasták az igazolt képviselők és a nemzetiségi szószólók nevét.
A Fidesz-KDNP képviselői 199 fő, az alakuló ülés előtt a Hold utcai református templomban vettek részt istentiszteleten és virágot helyeztek el a Batthyány-örökmécsesnél.
A Demokratikus Koalíció képviselői csak a mandátumigazolás és az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak.
A Momentum képviselői is elhagyták az eskütétel után az üléstermet. Korábban azt közölték a Facebook-oldalukon, hogy a frakciótagok a parlamenti mellett alternatív esküt tettek, melyben nem csak egy szűk kiváltságos réteg, hanem az egész társadalom szolgálatára esküdtek fel.
A Mi Hazánk országgyűlési képviselőcsoportja 6 fő, ökumenikus istentiszteleten vett részt az alakuló ülés előtt.
Hadházy Ákos – aki függetlenként dolgozik a parlamentben – nem vett részt az eskütételen, így képviselői jogait egyelőre nem gyakorolhatja.
Az Országgyűlés korelnökéből – aki a legidősebb képviselő, a 86 éves fideszes Turi-Kovács Béla – és a korjegyzőkből – vagyis a legfiatalabb képviselőkből – álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. A parlament 196 igen szavazattal, egyhangúlag igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.
A parlamentnek 199 képviselő a tagja, közülük egy nemzetiségi képviselő, a Ház munkájában 11 nemzetiségi szószóló is részt vesz.
Az elnöki pulpitus jobb oldalán az európai parlamenti képviselők mellett a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP politikusai foglalnak helyet, mellettük az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, Demokratikus Koalíció, Jobbik és a Mi Hazánk képviselői ülnek, a nemzetiségi szószólók a kormánypárti széksorok mögött kaptak helyet.
Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől – az alaptörvény értelmében – a 2018-ban megalakult kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!
