30 éve szabadon

Harminc éve, 1990. május 2-án ült össze a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlés.

Ez a harminc évvel ezelőtti esemény a magyar történelem aranyló, fénylő napjai közé tartozik, hiszen egy negyven éven át tartó kommunista, szocialista diktatúrát sikerült megtörni, és átállni egy demokratikus, parlamentális többpártrendszerre, demokratikus jogállamra. Sikerült egy új korszakba léptetni Magyarországot. Bevezették az emberi, és állampolgári jogokat, összességben 1990. május 2-án egyszerűen felzárkóztunk Európához – fejtette ki Fricz Tamás politológus az M1 Ma reggel című műsorában.

Hozzátette, ez egy kiemelkedő nap, kiemelkedő teljesítmény, ilyenkor mindenképpen erre kell felhívni a figyelmet.

Az egyik legsikeresebb mozzanata a magyar rendszerváltás folyamatának, hogy jogi és intézményi szempontból sikerült egy új fejezetet kezdeni a magyar történelemben.
Megtörténtek azok a jogi változások, amelyek lehetővé tették azt, hogy minden szempontból egy modern demokrácia kezdődjön működni Magyarországon. Ez mindenképpen a pozitív oldal  – hangsúlyozta a politológus.

Nem sikerült új alkotmányt létrehozni

Ugyanakkor aláhúzta, hogy nem szabad azonban elfelednünk, hogy azzal együtt, hogy felépült a jogállamiság, sajnos nem sikerült egy új alkotmányt abban az időszakban létrehozni.

Az 1949-es évi sztálini alkotmánynak a módosítása történt meg akkor, és igazából új alkotmány, vagy alaptörvény akkoriban nem történt meg, bár beígérték az alkotmány módosítás szövegében is ezt.

Erre kellett még várni 21 évet, hiszen 2011-ben fogadták el végül az új alaptörvényt. Gyakorlatilag Ezzel egy kicsit háttérbe szorult Magyarország a többi rendszerváltó országgal szemben, hiszen majdnem minden országban létrejött egy új alkotmány.

Voltak hiányosságok

Nekünk ezt 21 évvel később kellett pótolni. Tehát, volt ilyen pótlólagos folyamat, ami 2010 után kezdődött meg. Ebben az értelemben azt lehet mondani, hogy az eredmények óriásiak, de ezzel a hiányossággal  – hangsúlyozta Fricz Tamás.

Hozzátette, nagyon erős politikai törésvonal alakult ki az ellenzéki pártok között, döntően a Magyar Demokrata Párt (MDF) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) között. Amíg a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon még meg volt egy egyfajta egység, addig a tárgyalások végére 1989. szeptember 18.-tól kezdve megbomlott.

Amikor létrejött az új parlament 1990.május 2-án, akkor már az MDF és az SZDSZ között egy olyan törésvonal, egy olyan szakadás mutatkozott, amely lehetetlenné tette, hogy egységesen lépjenek fel a parlamentben.

Fontos megemlíteni, hogy nem sikerült az első évben, az akkori rendszerváltó hangulatban egy történelmi igazságtételt végrehajtani. Az ellenzékbe szorult SZDSZ nem volt az Antall-kormánynak  partnere abban, hogy egységesen történjen meg ez. Új alkotmány nem tudott létrejönni, mert ehhez egységes akart kellett volna, és a történelmi igazságtétel is bizonyos értelemben elmaradt.

Forrás: MTI/M1


Hasonló cikkek