50 évvel ezelőtt tűkön ült a világ, hogy megtudja, sikerül-e az embernek leszállnia a Holdon. A sikeres műholdindítások után Amerika és a Szovjetunió is ugyanazt a célt tűzte ki maga elé, embert juttatni a Holdra. Az űrversenyben végül az első űrrepülést a szovjetek hajtották végre: 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarinnal 108 perc alatt kerülte meg a Földet. Több sem kellett az Egyesült Államoknak, John F. Kennedy elnök egy hónappal később bejelentette az Apollo-programot, ezzel nyílt versenyre hívva a Szovjetuniót.
32 űrhajós vett részt az Apollo-programban, de csak hármuknak adatott meg, hogy az Apollo-11 segítségével feljussanak a Holdra, kettejüknek pedig, Neil Armstrongnak és Edwin (Buzz) Aldrinnak, hogy az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkompól kilépjen a Holdra 1969. július 20-án. Legelőször a küldetés parancsnoka, a 38 éves Neil Armstrong tehette ezt meg, ekkor hangzott el közismert mondat is: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”
Most viszont a holdra szállás relikviáinak gyűjtői ülhetnek tűkön, hogy sikerül-e megszerezniük néhány igazán egyedül álló darabot az expedíció 50-k évfordulójára szervezett aukciók egyikén.
A New York-i Christie’s aukciójának egyik legértékesebb darabja az a kézikönyv, ami pontosan leírta a Holdra szállás menetét – mondja az árverés egyik kurátora. Ezt a kézikönyvet használta Buzz Aldrin és Niel Armstrong mielőtt Holdat értek volna. Személyes jegyzetek vannak benne, amik az elsők amit ember valaha egy másik égitesten készített.
Néhány sarokkal odébb a Sotheby’s aukciós házban a NASA videofelvételeit árverezik, sok egyéb más értékes relikviával együtt.
Forrás: euronews
