Régészek nemrégiben felfedezték Izrael legrégibb pecsétnyomóját, egy olyan kis eszközt amellyel mintát nyomnak valamilyen puha anyagba, mint az agyag vagy viasz. A kicsi agyagpecsétnyomó 7000 éves múltra tekint vissza és valószínűleg szállítmányok megjelölésére és raktározó helyiségek zárva tartásához használták. A kutatócsoport a pecsétet mindegy 150 másikkal együtt fedezte fel 2004 és 2007 között Tel Tsaf-ban, Izrael Beit She’an völgyének őskori falujában. A legtöbb pecsétnyomó azonban csak egy agyagdarab volt bármilyen lenyomat készítésére alkalmatlan, egy azonban két különböző geometriai alakzatból álló mintával is rendelkezett. A régészek egy alapos elemzés után a térség legrégibb pecsétjének tulajdonították a tárgyat. A felfedezést megelőzően már régibb 8500 éves pecséteket is találtak, azonban hozzájuk tartozó pecsétnyomókat nem.
A prehistorikus ember a pecséteket vagy bullát, arra használta hogy megjelölje és lepecsételje a leveleket, hogy azok tartalmát megvédje a kíváncsiskodók elől. Ugyanakkor szállítmányok, silók és pajták megjelölésére is használták. A levelekhez hasonlóan, ha a pajtaajtót kinyitották egyértelművé vált, hogy valaki bement oda. „Még manapság is hasonló pecséteket használnak a hamisítás és lopás megelőzésére” – mondta a kutatás vezető szerzője, Yosef Garfinkel, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora egy nyilatkozatban. „Kiderült, hogy ezt már 7000 évvel ezelőtt is használták a földtulajdonosok és a helyiek tulajdonuk védelmére” – mondta Garfinkel, aki két akkori diákjával együtt vezette az ásatást.
Az őskori pecsétnyomó, amelyet a terület száraz éghajlatához képest jó állapotban találtak, alig 1 cm széles, és kétféle bélyegző van rajta. A két bélyegző mintája arra enged következtetni, hogy két ember közti kereskedelemi tevékenység folyamán használták. Az újabb pecsétek többsége, mint például azok a 2600 éves darabok amelyeket Salamon Templománál találtak, neveket tartalmaztak, azonban a nemrégiben talált pecsét még az írás megjelenése előtti időből származik ezért áll geometriai formákból mintája.
Az agyag elemzése során kiderült hogy a pecsét nem az őskori Beit She’an völgyből való, hanem kb. 10 kilométerrel távolabbról érkezett. A területen talált egyéb tárgyból feltételezhő, hogy a térséget vagyonos emberek lakták, akik raktárokat építettek termékeiknek. Ez arra enged következtetni, hogy a terület őskori embere kapcsolatban állt távolabb élő emberekkel is. „Ezen helyszínnél bizonyítékunk van arra, hogy kapcsolat állt fent Mezopotámiából, Törökországból, Egyiptomból és Kaukázusból származó népekkel” amely egy Európát és Ázsiát átfogó régiót foglal magában – mondta Garfinkel a nyilatkozatban. “Sehol a Közel-Keleten nincs még egy olyan őskori lelőhely, amely az egzotikus tárgyak olyan távkereskedelmének bizonyítékát mutatná, mint amit ezen a konkrét lelőhelyen találtunk.“
Kövessen minket: Facebook
