75 éve dobták le az atombombát Hirosimára

Avatar

Ma már a Béke városának hívjuk, pedig 75 évvel ezelőtt ezen a napon a valaha feltalált egyik legfélelmetesebb fegyver pusztítását kellett elszenvednie. Az atombombáét.

1945. augusztus 6-án, reggel 8:15-kor 70 ezer ember lelte halálát egy vakító villanást követő tűzviharban, mely pillanatok alatt romba döntötte az akkor 350 ezres lakosságú japán várost. Hirosima, majd három nappal később Nagaszaki bombázása az amerikaiak háborús emberkísérlete volt. Hiába került Japán addigra egyértelműen a vesztes oldalra, az USA úgy döntött, hogy a mindössze néhány héttel korábban kipróbált atombombát be kell vetni, kikényszerítve ezzel a kapitulációt. A terv bevált. De milyen áron?

Az Enola Gay elnevezésű B-29-es éles “kanyart” vett, miután kioldották a Little Boy-t, azaz a közel 4500 kilogrammos, 15 kilotonnás, urán töltetű bombát, mely röviddel később 600 méter magasságból 13 ezer kilogrammnyi TNT erejét zúdította Hirosimára. 1,2 kilométeres rádiuszban gyakorlatilag minden elpusztult, összedőlt, elpárolgott. Egyeseknek csak a betonba égett árnyékai maradtak meg mementóul.

Akik túlélték a robbanást, tűzvésznek és erős sugárzásnak voltak kitéve. Utóbbi következtében több tízezren szenvedtek olyan mértékű sugárterhelést, mely heteken belül a halálukat okozta. További 70 ezer ember vesztette így az életét és az elkövetkezendő hónapokban, években, évtizedekben még tovább szedték áldozataikat a sugárzás okozta rákos és egyéb megbetegedések.

A hirosimai dóm (ma Atombomba-dóm) 150 méterre volt a detonáció epicentrumától, a kevés megmaradt épület egyike, ma a világörökség részét képező emlékmű

A bomba ledobása után két nappal a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, augusztus 9-én pedig Nagaszakit is atomtámadás érte (eredetileg Kokura volt a célpont, de a kedvezőtlen időjárás miatt Nagaszakit jelölték ki), szintén az USA részéről. A plutónium töltetű, 21 kilotonnás Fat Man további 80 ezer ember halálát okozta.

Hirohito hat nappal később, rádión keresztül jelentette be a feltétel nélküli kapitulációt. Fájdalmasan későn jött a felismerés, hogy mire képes az atombomba. Az elrettentés példái a mai napig kísértenek, még ha a hidegháború időszakában fenyegetőbbnek is tűnt egy nukleáris apokalipszis.

Napjainkban is közel 14 ezer atomfegyvert tárolnak a világon, bevetésre készen. A tény, hogy a hirosimai 15 kilotonnás bomba után mindössze 16 évvel a szovjetek kísérleti jelleggel felrobbantották az 50 megatonnás (!) Cár-bombát, joggal veti fel a kérdést, hogy jelenleg milyen mértékű pusztítást vinne véghez akár egyetlen töltet is.

képek: pinterest


Hasonló cikkek