A Csernobili ima a Bookline júniusi sikerlistájának abszolút győztese

A Bookline júniusi nyomtatott és e-könyv sikerlistájának élén is a Nobel-díjas fehérorosz írónő,Szvetlana Alekszijevics könyve, a Csernobili ima végzett. Az HBO-n vetített Csernobil című minisorozatot május 7. és június 4. közt láthatták a magyar nézők.

A minisorozat a különböző médiumok és a közösségi oldalakon a felhasználók által is felkapottá vált, így nem csoda, hogy ennyire megugrott az eladott példányok száma Szvetlana Alekszijevics könyvéből.

A könyv fülszövege az alábbi:

1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla.

A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.

Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.

Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.

Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.

Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.

A minisorozatról pedig ez olvasható a PORT.hu-n:

angol történelmi sorozat, drámasorozat, 60 perc, 2019 (18 éven aluliak számára nem ajánlott)

Az HBO és a Sky minisorozata az emberiség történetének legsúlyosabb, ember által előidézett katasztrófáját, illetve az orosz tudósok Európa megmentéséért folytatott drámai küzdelemét dolgozza fel. 1986. április 26-án hatalmas robbanás rázta meg a Szovjetunió tagállamában, Ukrajnában működő csernobili atomerőművet. A radioaktív felhő beterítette Kelet-és Közép Európát, Skandináviát és egyes nyugat-európai országokat. A főbb szerepeket Jared Harris, Stellan Skarsgård és Emily Watson alakítja.

A minisorozat hazai premiernapjai az alábbiak voltak: május 7., május 14., május 21., május 28. és június 4.


Hasonló cikkek