Közel száz nemzeti jelentőségű intézmény fenntartását biztosítja a magyar kormány határon innen és túl.
Zavartalanul működik tovább a nemzetpolitikai intézményrendszer: folyamatosan kapják a forrásokat azok az intézmények, amelyeket 2011 óta támogat a kormány – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Potápi Árpád János úgy vélekedett, hogy mindenképpen szükség van a külhoni nemzeti jelentőségű intézményekre és programokra. Idén 82 nemzeti jelentőségű intézmény és 12 nemzeti jelentőségű program, a programok keretében pedig 192 további program fenntartható működését biztosítja a kormány.
Nemzeti jelentőségű intézmény, illetve program olyan intézmény, illetve program lehet, amely a határon túli magyarság közösségeiben nagyfokú szervezőerővel rendelkezik, továbbá a nemzeti identitás megőrzése érdekében nemzetstratégiai szempontból kiemelkedő szerepet tölt be oktatási, kulturális, egyházi és egyéb társadalomszervezési területeken. Míg 2012-ben még csupán 49 nemzeti jelentőségű intézmény volt, a számuk mára 82-re nőtt – közölte az államtitkár.
Hangsúlyozta: fontos érezniük a határon túli magyaroknak, hogy a magyar kormány mindig számít rájuk. A kabinet egységes nemzetben gondolkodik, rendszerszintű és folyamatos támogatásban részesíti az érintett intézményeket – tette hozzá. A nemzeti jelentőségű intézmények és programok esetében lényeges a fenntarthatóság és a kiszámíthatóság. A pályázatok a következő időszakban jelennek majd meg – mondta Potápi Árpád János. Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények és programok a külhoni magyarság megmaradásának biztosítékai, fenntartható működésük, kiszámítható támogatásuk ezért nemzetpolitikai prioritás.
MÁÉRT-döntés volt 10 éve
A Magyar Állandó Értekezlet 2011. novemberi, X. ülésén fogadta el a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásának követelményrendszerét.
Ebben szerepelnek nemzetpolitikai kritériumok, a többi között: az intézmény kiemelten hozzájárul a hosszú távú nemzeti érdekek megvalósításához; hatékony szerepet vállal a külhoni magyar közösségek megmaradásában, identitásának erősítésében, fejlődésének szolgálatában; elősegíti a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek közötti, határon átnyúló együttműködéseket.
Pénzügyi kritériumok is vannak, a többi között: az intézmény Magyarország határain kívül működő bejegyzett szervezet, amely létét az adott ország jogrendje szerint, 30 napnál nem régebbi dokumentumokkal igazolja; tevékenységét legalább egy éve folyamatosan ellátja, és hivatalosan lezárt éves gazdálkodási beszámolót nyújt be; rendelkezik éves szakmai és pénzügyi tervvel. A sajtóanyagban kiemelték, hogy a járványhelyzet idején sem engedik el a külhoni magyarság kezét, folytatják az eddig sikeres programokat.
„Az elmúlt évek során (.) az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban újjáépítettük a Kárpát-medencét” – fogalmaztak. A támogatások, programok minden magyarlakta településre, az összes magyar közösségbe eljutottak. „A nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos. A nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása ennek a munkának az egyik legfontosabb alappillére” – írták.
Nemzeti jelentőségű intézmény például Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Kallós Zoltán Alapítvány, a Felvidéken a Csemadok és a Rovás Polgári Társulás, a Vajdaságban az Európa Kollégium és a Zentai Magyar Kamaraszínház, Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Nagyberegi Református Líceum, a Muravidéken a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a diaszpórában pedig a Külföldi Magyar Cserkészszövetség.
