Az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők szerint a vártnál árnyalatnyival magasabb volt a keresetek júniusi emelkedése, de nagy meglepetést nem okozott. Az év második felében is hasonlóan dinamikus béradatokat várnak.
A KSH szerdán reggel kiadott jelentése szerint júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos keresete 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a májusi 10,9 százalékos emelkedés után. Az első fél évben 11,9 százalékkal nőtt az átlagkereset. A reálkeresetek éves emelkedése júniusban 7,9 százalékos, az első fél évben 9,4 százalékos volt a 3,1, illetve 2,3 százalékos inflációval számolva.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megjegyezte: júniusban a várakozásoknál gyorsabban nőtt az átlagos bruttó bér. A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében a Takarékbank elemzői lassabb bérdinamikára számítanak, ám a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki.
Suppan Gergely éves átlagban 11 százalékos bérnövekedésre számít, ami a várt 2,7 százalékos inflációval 8,1 százalékos reálbér-emelkedést hoz. A járulékok csökkentése miatt azonban a bérköltségek mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítően 9,3 százalékkal emelkedhetnek idén, ami a várható 8,5-9 százalék körüli nominális GDP növekedés mellett fenntarthatónak tűnik. Ezzel a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérhányad sem nő, tehát nem okozhat versenyképességi problémákat a nemzetgazdaságban az elemző szerint.
A szociális hozzájárulási adó 2022-ig tartó évente rendszeres csökkentése és a nominális GDP várható 6,5-7 százalék körüli emelkedése a következő években 8,5-9 százalék körüli bérdinamikát, így a reálbérek mintegy 5,5-6 százalékos emelkedését engedi meg.
A fokozódó munkaerőhiány miatt viszont erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a bérek felzárkózása a nyugatiakhoz. A termelékenység növekedése azonban elengedhetetlen, amit nemcsak a bérek növekedése, hanem a munkaerőhiány is kikényszerít – tette hozzá meg a Takarékbank elemzője.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett az állami szférában bekövetkezett keresetrendezéssel is magyarázható. Kiemelte, hogy a reálbérek 9,4 százalékos első fél évi emelkedése élénkítette a lakossági fogyasztást.
Az év hátralévő részében a nettó átlagfizetések továbbra is 11-12 százalékos növekedést mutathatnak éves szinten, a reálbérek pedig 9 százalékkal emelkedhetnek. “Az, hogy 2019-ben milyen fizetésemelkedés várható, nagyban függ az őszi bértárgyalásoktól. Arra számít, hogy a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum 6-8 százalékos emelést szeretne elérni” – mondta a vezető elemző.
