A kínai-amerikai kapcsolatok újraépítését szorgalmazta Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn a Kínában tevékenykedő amerikai vállalatokat képviselő Amerikai-Kínai Üzleti Tanács ülésén videokapcsolat révén felszólalva.
A CGTN kínai székhelyű nemzetközi hírcsatorna beszámolója szerint Vang sürgette a két országot, hogy minden szinten újítsák fel a párbeszédet egymással. Elsődleges feladatnak nevezte, hogy a két fél közösen igyekezzen elgördíteni az akadályokat a kétoldalú kapcsolatok útjából. Hozzátette: Kínának és az Egyesült Államoknak a két ország közös érdekeit szolgáló irányban kellene gondolkodnia, hogy újjáépíthessék a kölcsönös bizalmat.
Vang úgy vélekedett, hogy a kapcsolatok jelenlegi helyzete abból fakad, hogy amerikai részről “néhányan ragaszkodnak ideológiai előítéleteikhez és egyfajta hidegháborús mentalitáshoz”. Mindezek pedig – tette hozzá – egy “nulla összegű játszma” típusú elgondoláshoz vezettek, mely szerint Kína szükségszerűen ellenség.
A kínai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Washington Kína-politikája mihamarabb visszatérhet az objektivitás és az ésszerűség talajára.
Január 20-án iktatják be hivatalába az új amerikai elnököt, ám kétségesnek tűnik, hogy Joe Biden politikája rövid távon jelentős fordulatot hozhatna a feszült kétoldalú kapcsolatokban. A demokrata elnökjelölt december elején a New York Times című újságnak adott interjúban elmondta, hogy nem készül a januárban aláírt amerikai-kínai kereskedelmi részmegállapodás azonnali felmondására, sem pedig a kínai exportcikkekre kivetett pótvámok visszavonására. Leszögezte továbbá, hogy fel fog lépni Kína olyan “ártalmas gyakorlatai” ellen, mint a szellemi tulajdon ellopása, a termékdömping, a vállalatok tisztességtelen állami támogatása vagy éppen a technológiai transzferek kikényszerítése.
Bár Vang Ji hétfői beszédében békülékenyebb hangnemet ütött meg, megismételte, hogy Washington ne avatkozzon Kína belügyeibe. Peking rendszerint így reagál azokra az amerikai bírálatokra, amelyek egyebek mellett dél-kínai-tengeri területi követeléseivel, a hongkongi autonómiával, Tajvannal vagy az Északnyugat-Kínában élő, muszlim vallású ujgurok emberi jogaival kapcsolatban érik.
