A kommunizmus eszméje Nyugat-Európában sokkal népszerűbb, mint Kelet-Európában, ennek oka, hogy a keleti országokkal szemben Nyugat-Európa nem tapasztalta meg a kommunizmus eszméit.
A leköszönő Európai Bizottság távozó elnöke, Jean-Claude Juncker búcsúbeszédében méltatta magát és az unió elmúlt öt éves tevékenységet, aminek eredménye többek között a négy éve tartó migrációs válság, a Brexit és a stagnáló európai gazdaság. Az utódainak azt kívánta, hogy harcoljanak a „hülye nacionalizmusokkal” szemben – hangzott el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.
Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója ezzel összefüggésben elmondta, az, hogy egy ehhez hasonló kijelentés elhangozhatott, az a nyugat-európai elit szégyene.
Nyugat-Európa nem élte meg a kommunizmus gyakorlati megvalósulását
Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság volt elnöke 2018 májusában Trierben részt vett a Marx-szobor avatóján, amire 28 évvel azután került sor, hogy az ország keleti feléből ezek a szobrok eltűntek.
A történész elmondta, hogy a kommunizmus eszméje Nyugat-Európában sokkal népszerűbb, mint Kelet-Európában. Ennek egyetlen oka van, az, hogy a történelem folyamán csak a kontinens keleti felén lévő országok tapasztalták meg a kommunista eszme megvalósulását, a nyugati országok ellenben csak messziről szemlélték azt.
A történész szerint Közép-Kelet-Európában már kipróbálták ezt a rendszert, amelyről kiderült, hogy tévút és zsákutca volt és Nyugat-Európa ebbe a zsákutca fele tart.
Hozzátette, Ivan Krastev, bolgár származású liberális gondolkodó szerint Európa középső- és keleti felének történelmi tapasztalata az, hogy a nemzethez kötődés, a nacionalizmus, győztes ideológia, hiszen 1989-90-ben ezzel a nemzeti attitűddel tudtak kiszabadulni a kommunizmus börtönéből, ami egy internacionalista, nemzettagadó ideológiai volt.
Európa nyugati fele nem ismeri ezt, vezetői pedig Marx-szobrot avatnak és hasonló buta kijelentéseket tesznek– tette hozzá.
Visszaköszön a kolonizációs múlt
Arra a kérdésre, hogyan engedhetnek meg hasonló fölényes viselkedést a hidegháború után a nyugati országok a keleti volt kommunista országokkal szemben, Békés Márton elmondta, hogy ennek hagyományai a gyarmatosításokra nyúlik vissza, amelyben a nyugati országoknak nagy tapasztalata van.
A Terror Háza kutatási igazgatója kiemelte, az említett gyarmatosító országok, amelyek később az Európai Unió megalapítói, még ma sem képesek szabadulni ezektől az orientalista attitűdöktől.
„Nem arról van szó, hogy Magyarország Marokkó, Lengyelország Libéria, vagy Szlovákia Szomália lenne a szemükben, de nagyon gyakran megjelenik ez a fajta attitűd, mint például a Sargentini-jelentés tárgyalása során előhozott évrendszerben, de megjelent akkor, amikor Manfred Weber tavaly Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyalt a Fidesz EPP-tagságával kapcsolatban” – emelte ki a kutatási igazgató.
A történész szerint a német néppárti vezető viselkedése olyan volt, mint amikor a brit gyarmatosítók a több ezer éves indiai kultúrát igyekeztek átformálni.
Békés Márton felhívta arra is a figyelmet, hogy a hidegháború alatt a vasfüggöny ugyan Európa megosztottságára utalt, valójában azonban egybeesik az egykori gyarmattartó országok, valamint a gyarmattal soha nem rendelkező országok vonalával is.
Kiemelte, hogy ez a megosztottság meggyengíti Európát.
Ideológiai hadviselés
A történész kiemelte, hogy megváltoztak a hadviselés módjai, és ma a küzdelem már az emberi tudatért folyik.
„Amikor a nyugat-európai politikusok autoriter hatalomgyakorlásról, hibrid rezsimről beszélnek, akkor ezek a szavak igazából egyfajta fegyvert jelentenek, és ezzel a magunkba vetett hitet akarják elvenni tőlünk” – tette hozzá.
Ezekkel a fogalmakkal arra utalnak, hogy a haladásnak, demokráciának van egy Nyugaton előre kijelölt sztenderdje, és mindenkinek kötelező azt követnie.
Hozzátette, amikor az unió keleti európai bővítése megtörtént, senki nem beszélt arról, hogy a nyugati és a keleti, közép-európai országok egyesülnének. „Mindig azt hallottuk, hogy keleti bővítés. Ha elfogadjuk ezt a keleti bővítést, akkor lényegében saját magunkat gyarmatosítottuk” – hangsúlyozta Békés Márton.
