A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint szabálytalan lenne a támogatások jogállamisághoz kötése

Az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának

– jelentette ki Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán Varsóban.

Az EU-ügyekért felelős lengyel diplomata arra reagált sajtóértekezletén, hogy az Európai Bizottság aznap a 2021-2027-es költségvetési keret új tervezete kapcsán olyan mechanizmust javasolt, mely a jogállamiság követelményeinek betartásához kötné az uniós kifizetéseket.

Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komolyan olyan eszközök bevezetését, amelyek “politikai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait”.

Úgy vélte, hogy “nem mellőzhetők” a lengyel befizetések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy “az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”.

A lengyel kormány azonban “kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megítélésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmondana a jogállamiságnak” – fogalmazott Szymanski.

A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatáscsökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. A tervezetben teljesültek Lengyelország és Közép-Európa egyes elvárásai, “a teljes kompromisszum eléréséig viszont még nagyon hosszú az út” – jelentette ki.

Szerinte egyelőre nem kerültek egyensúlyba az Európai Unió régi és új céljai, bár az Európai Bizottság “tett bizonyos erre irányuló lépéseket”. Aláhúzta: Varsó nem egyezhet bele olyan költségvetésbe, amely “nem kiegyensúlyozott módon viszonyulna különböző európai országcsoportok fejlődési érdekeihez”.

Ezzel többek között arra a lehetőségre utalhatott, hogy a közép-európai államok rendelkezésére álló költségvetési eszközök egy részét a migráció és a munkanélküliség kezelése céljából átcsoportosítanák a dél-európai országok javára.

 


Hasonló cikkek