A magyar kultúra napja összefoglaló – Orbán Viktor: Magyarország még mindig magyar ország

A magyar kultúra napja alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten a kormányfő ünnepi beszédében kiemelte: méltó és igazságos, hogy a magyar kultúra napja a Himnusz megszületésének napja.

 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j5) a magyar kultúra napján, a Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulóján tartott megemlékezésen Szatmárcsekén, Kölcsey Ferenc síremlékénél 2023. január 22-én. A kormányfõ mellett felesége, Lévai Anikó, jobbról Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (j3), Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára (j2) és L. Simon László, József Attila-díjas író, költõ, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

Magyarország ugyanúgy, mint kétszáz éve, a Himnusz születésének napján, még mindig magyar ország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Szatmárcsekén. Elmondta, ha van erény, amely kiérdemli a túlélés jutalmát, akkor az az önmagunkhoz való ragaszkodás.

Orbán Viktor azt mondta: ezeréves távlatban sincs másik alkotása a magyar kultúrának, amely képes lenne úgy felemelni szíveket, mint a Himnusz.

Ha arra a lehetetlen vállalkozásra “adnánk a fejünket”, hogy egyetlen műbe kellene sűríteni mindent, ami magyar és ami a magyart magyarrá teszi, akkor a Himnuszt kellene választani – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor visszaemlékezett Duray Miklós, felvidéki magyar politikus keddi temetésére Losoncon, ahol legutóbb énekelte a magyar himnuszt. Nem búcsú gyanánt énekelték, hanem azért, hogy fel- és beemeljék őt az örökkévalóságba, a magyarok panteonjába – mondta a kormányfő.

Úgy fogalmazott: az összegyűlt több száz magyar mindegyike számára nyilvánvaló volt, hogy a szükséges “emeltyű” csak a nemzeti imádság lehet. Ahogy az történni szokott az olimpiai dobogó tetején álló magyarok vagy a nemzeti ünnepeken megidézett nagyszerű elődeink előtt tisztelegve is.

Kiemelte: bár műfaját tekintve a Himnusz imádság, fohász és jeremiáda, s így a bűnbánó alázat mély és komoly testtartását követelné, a Himnuszt mégsem térdepelve és végképp nem leszegett fejjel énekeljük, hanem egyenesen, rendíthetetlenül állva, szinte szilajul és mindig felemelt fejjel.

Miközben Kölcsey versét olvassuk, vagy Erkel dallamát énekeljük – tette hozzá -, úgy érezzük, hogy a nekünk szánt üzenet “valahonnan a múlt feneketlen kútjából száll fel hozzánk”, mintha “nemzedékek százainak, az előttünk élt magyarok történelem előtti idők ködébe vesző, legelső őseinktől kiinduló, minden eddig élt magyart magába ölelő üzenete lenne”, amely nem csak nekünk szól, de minden ezután születő magyar szívét is “célba veszi”.

A Himnuszt olvasva az a rejtélyes, megragadhatatlan és behatárolhatatlan valami “bontakozik ki a történelem gomolygásából”, amit magyarságnak, magyar sorsnak és magyar géniusznak nevezhetünk, azaz az alkotásnak, a teremtésnek, a létezésnek az a formája és minősége, amelyre csak mi magyarok vagyunk képesek – mondta.

A kormányfő azt mondta: a Himnusz arra emlékeztet bennünket, hogy nekünk magyaroknak is – mint minden keresztény népnek, amely érti, mi a bűn és a megbocsátás – jó okunk van a bűnbánatra. “Mi magyarok sem vagyunk bűntelenek.

Hibáink és fogyatékosságaink is számosak. A kérdés csak az, mit kezdjünk ezzel a fel- és beismeréssel” – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: “Talán térdeljünk le a focipálya közepén? Vagy döntsük le nagy elődeink szobrait? Tagadjuk meg és töröljük el ezeréves kultúránkat? Vagy hagyjuk, hogy az önjelölt, hazátlan és liberális cenzorok megrostálják és átírják a magyarok történelmét?”

Leszögezte: Kölcsey mást mond, papírra veti a magyar történeti irodalom legfontosabb mondatát: “Megbűnhődte már e nép a múltat és jövendőt”.

 

 

Orbán Viktor azt mondta: keresztény szemmel olvasva ez nem “bónusz, szabadjegy vagy menlevél” további bűnök elkövetésének esetére. “Keresztény lélekkel ez a mondat annyit tesz, hogy bár bűneink száma és mértéke lehet magas, de a

Jóisten mégsem törölt el bennünket a föld színéről. Ha meg is büntetett bennünket, de megengedi, hogy folytathassuk a történelmünket. Ennek az lehet az egyetlen oka, hogy erényeink és érdemeink is számosak, vagyis kiérdemelhettük, hogy jövőnk lehessen” – jelentette ki.

Ha igaz, hogy megmaradásunk nem vakszerencse, hanem a Jóisten segedelmével megvívott politikai, katonai és szellemi küzdelmek, ütközetek és szabadságharcok eredménye, akkor arra is érdemes keresni a választ, mivel érdemeltük ki, hogy még mindig mi lakjuk a Kárpát-medence közepét, és még mindig miénk mindaz, ami belőle kisarjadt. “Ez még akkor is igaz, ha az összehúzódó és kitáguló szív ritmusához igazodó Magyarország most éppen az összehúzódzkodás állapotában van” – tette hozzá.

Minden nemzedéknek joga és talán kötelessége is, hogy megtalálja erre a saját válaszát – tette hozzá -, és ez a válasz aligha szakítható el azoktól a veszélyektől, melyek éppen fenyegetik a magyarok életét.

A kormányfő kifejtette: harminc évvel ezelőtt azt hitte, hogy “a nemzet függetlenség iránti soha nem lankadó vágya volt az érdemünk”. “A szabadság itt hordozott véres zászlói alatt elhullott legjobbjaink élete árán váltottuk meg a túléléshez való jogot, és kaptuk jutalmul a megmaradást.”

Azt mondta: most, harminc évvel később még mindig így hiszi, de azt is gondolja, hogy ez önmagában nem lett volna elegendő. Az is kellett, hogy “szabadságharcainkat ne pusztán a politikai függetlenség, a gazdasági és hatalmi önrendelkezés érdekében vívjuk.”

Hangsúlyozta: “legnagyobb küzdelmeinket – hol békés, hol háborús eszközökkel – valójában mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, úgy élhessünk, ahogy mi akarunk”, és ne úgy, “ahogy mások megmondják nekünk”.

Emlékeztetett: az oszmánok megmondták, ki az igazhitű és ki a gyaur, a Habsburgok, hogy ki a jó keresztény, a németek azt, hogy kivel élhetünk együtt és kivel nem, a szovjetek arra akartak rászorítani, hogy magyarok helyett világproletárok legyünk. “A brüsszeli bürokraták pedig liberális világpolgárrá akarnak kalapálni bennünket a divatjamúltnak ítélt magyar formánk helyett” – mondta.

 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) a magyar kultúra napján, a Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulóján tartott megemlékezésen Szatmárcsekén 2023. január 22-én. A kormányfõ mellett balról Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára (b3). Balról L. Simon László, József Attila-díjas író, költõ, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója, jobbról Tilki Attila, a térség fideszes országgyûlési képviselõje. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

A miniszterelnök közölte: mindig ellenálltunk, “mindig megtaláltuk a saját élet ösvényeit”. Amikor nem lehetett nyíltan felírni a zászlóra, akkor is tudta mindenki, hogy “vagyunk, akik voltunk és leszünk, akik vagyunk”.

Kijelentette: ha van erény, amely kiérdemli a túlélés jutalmát, akkor az az önmagunkhoz való ragaszkodás.

A kormányfő kiemelte: “ezért nem tudnak csapdába csalni ma sem azok a szirénhangok”, amelyek arra csábítanak, hogy “álljunk a történelem jó oldalára”.

Úgy fogalmazott, “ezért nem szédülünk bele az egyre véresebb háború örvényébe, ezért akarunk tűzszünetet, tárgyalásokat és békét”. A magyarok megtanulták, hogy a történelem jó és rossz oldalát azok a nagyhatalmak fogják meghatározni, amelyek utóbb felülkerekednek, és őket a legkevésbé sem érdekli, mi a jó, vagy mi a rossz a magyaroknak – mondta.

Orbán Viktor szerint ezért “nekünk a legbonyolultabb és legnehezebb helyzetekben is a történelem magyar oldalán kell maradnunk”.

A miniszterelnök azt mondta: bár minden irányból szárazföld veszi körül Magyarországot, valójában szigetország.
Ezeregyszáz éve a magyarok idejöttek, kijelölték szálláshelyüket idegenek között és szorításában. Náluk “méretesebbek” árnyékában berendezték államukat, és kialakították az élet magyar rendjét, amelyet tartunk azóta is, több mint ezeregyszáz éve.

“Beszéljük a mindenki más számára érthetetlen nyelvünket, írjuk a mások számára hozzáférhetetlen mélységű és magasságú irodalmunkat, és mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk az országot az európai hullámverésben” – emelte ki a kormányfő.

Orbán Viktor kijelentette: “mi mondjuk meg, ki jöhet be, ki maradhat itt; ki élhet velünk és ki nem, és mi akarjuk meghatározni azt is, hogyan kapcsolódhat össze az életünk a szomszédainkkal”.

“Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások”, és ezt a másságot a magyar kultúra adja – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő beszédében üdvözletét küldte a “pannon Veszprém városának”, amely mostantól Európa kulturális fővárosa, bizonyítva Antall József egykori miniszterelnök kijelentését, miszerint “magyarok vagyunk, tehát európaiak”.

A miniszterelnök rámutatott: a Himnusz üzenetét és mélyebb értelmét Lukács evangéliuma 21. fejezetének 28. sora világítja meg. Összetartozó sorok, mintha ugyanaz a szellem írta volna azokat: “Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt”, ezért “Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: “mi vagyunk a magyarok, akik nem vagyunk, és nem is leszünk alávalóbbak más népeknél, és a magunk különleges mivoltában is vagyunk legalább olyan jó és tiszteletre méltó nép, mint bármely másik”. Minden más a Jóistenre tartozik – tette hozzá.

Meglátjuk, hogy újabb kétszáz év múlva ki marad állva, és mely népeket rostál ki a “történelem ura” – zárta szavait a kormányfő.

 

Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Himnusz közös szavalása elõtt a magyar kultúra napján a Pannon Egyetem veszprémi aulájában 2023. január 22-én. A Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulója alkalmából az állami megemlékezés után az Országházban száz anyaországi és száz határon túli gyermek szavalta a nemzeti imádságot az államfõvel közösen. Ezzel egyidõben négy határon túli helyszínen: a partiumi Nagyváradon, az erdélyi Székelyudvarhelyen, a felvidéki Nagymegyeren, a délvidéki Zentán, és a megemlékezéssorozat kiemelt helyszínein: Szatmárcsekén, az Európa Kulturális Fõvárosa Veszprémben is ugyanebben az idõpontban szavalták a Himnuszt. MTI/Vasvári Tamás

 

Csák János: a kultúra maga az életmódunk, az észjárásunk

 

A polgári kormány a kultúrát nem szűk értelemben veszi, tehát nem csak művészeti alkotásokat, festményeket vagy zenei előadásokat ért rajta, mert a kultúra maga az életmódunk, az észjárásunk – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Csák János a magyar kultúra napján elhangzott interjúban hangsúlyozta, hogy a világban rengeteg a változás, “nekünk azt kell világosan látnunk, hogy mi az, amit meg akarunk őrizni és mi az, amiben alkalmazkodnunk kell a változásokhoz”.

Hozzátette: szükség van a kultúra innovációjára, amihez pedig innovációs kultúrára van szükség.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy nemzetállam kulturális miniszterének az is a feladta, hogy az ideák versengését fenntartsa.

Kiemelte, hogy Brüsszelben a politikai korrektség jegyében bizonyos témákat, eszméket “egyszerűen le akarnak venni az asztalról”, ritkán fordul elő az a szó, hogy család vagy nemzet, helyette van egy olyan “kilúgozott felfogás, hogy (…) hagyjuk el a hagyományainkat”.

Mi magyarok azonban nem ilyenek vagyunk – mondta, hozzátéve: az elmúlt 1100 évben bármilyen viharos is volt a történelmünk, az Isten, család, haza háromszög számunkra a túlélést jelentette. Mert családok nélkül nincs nemzet, nemzet nélkül pedig nincsenek családok.

A miniszter rámutatott: a magyar kultúrában az a lényeg, hogy elfogadjuk, “nem az ember a végső ítélő, van nálunk nagyobb erő”.

Ezért a kormány mindent megtesz, hogy a családok erősödjenek, és a családon belül a kötődés létrejöhessen, mert aki tud kötődni, az tud nagyobb entitásokhoz is kötődni, így a nemzethez. Nemzetre pedig azért van szükség, mert közös erővel tudjuk biztosítani hazánk békéjét és biztonságát – mondta.

A kulturális és innovációs miniszter kifejtette: a kormánynak az a célja, hogy a családoknak több szempontból is kiszámítható jövőképet tudjon nyújtani. Az egyik az, hogy ahol vágynak gyermekre, ott a gyermek születhessen meg, lehetőleg minél előbb, mert akkor van esély arra, hogy második vagy harmadik gyermek is születhessen.

A második szempont az, hogy a gyermekvállalás ne legyen anyagi teher. A harmadik pedig az, hogy segítsék azokat a szülőket is, akik otthon szeretnének maradni a gyermekkel és azokat is, akik vissza szeretnének menni dolgozni – mondta.

Csák János az Erasmus ösztöndíjprogramra és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra kitérve kiemelte, hogy meglátása szerint lesz megegyezés a kormány és az Európai Bizottság között az alapítványi fenntartással működő egyetemek esetében.

A miniszter kiemelte: ahogy a távközlési szektorban, az energiaiparban és a bankszektorban végbement változások nyomán e három terület ma már világszínvonalú szolgáltatásokat nyújt idehaza, úgy azt látja, hogy az elmúlt öt évben elkezdődött modellváltás nyomán a felsőoktatási intézményeknél is “óriási javulás van”. Mind a publikációk, mind a hazai és külföldi hallgatók számában és különféle nemzetközi rangsorokon is előrelépés történt, mert mind a három területen gyors és előremutató eredmények születtek – sorolta.

Csák János beszélt arról is, hogy a területéhez tartozó intézmények szinte mindegyike képes volt az energiatakarékosságra. Hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború és a felborult energiapiac miatt nagy a bizonytalanság, de úgy látja, hogy ha nem lesz valamilyen kardinális változás vagy nem eszkalálódik a háború, akkor “ezt az évet mind Magyarország, mind az Európai Unió kezelni tudja”.

A miniszter szólt arról, hogy vasárnap, a magyar kultúra napján délután öt órára közös Himnusz szavalást hirdettek a Kárpát-medence és a világ magyarsága számára. A programmal nemcsak “tiszteletünket tesszük egy nagy alkotó zseni műve előtt, hanem bizonyítjuk, hogy ma is egy közösség vagyunk, ma is vannak közös értékeink, és ez maga a kultúránk” – fogalmazott a miniszter.

 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a magyar kultúra napja és a Petõfi-emlékév alkalmából tartott megemlékezésen a kaposvári Petõfi téren 2023. január 22-én.MTI/Kiss Dániel

 

A magyar kultúra napja – Honvédelmi miniszter: a békéhez a fiatalok ereje kell

 

A veszélyek korát éljük, amelyben Magyarország elkötelezett a béke mellett, de a békéhez erő, a fiatalok ereje kell, “ezért kezdtük el és folytatjuk a fiatalítást” a Magyar Honvédségben – mondta a honvédelmi miniszter Kaposváron vasárnap.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a magyar kultúra napja és a Petőfi-emlékév alkalmából a somogyi megyeszékhely Petőfi terén tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy a lánglelkű költő egy olyan haderőnek vált a hősévé, amely jóformán a semmiből, pillanatok alatt alakult, és vált képessé a nagy, professzionális, ám elbizakodott császári haderő legyőzésére.

A magyar hadsereg letörésére az akkori világ legerősebb haderejét kellett behívniuk az osztrákoknak – tette hozzá.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: az 1848-as magyar haderő a fiatalok hadereje volt, az ő energiájukra, tettvágyukra, természetes lendületükre épült, és most is erre az energiára van szükség.

A honvédelmi miniszter Kölcsey Ferenc kétszáz évvel ezelőtt befejezett Himnuszát a nemzetek imái közül az egyik legkomorabbnak, egyben legfelemelőbbnek nevezte, Petőfi Sándorról pedig megjegyezte: bár a költő emléke elsősorban a nemzeti-irodalmi pantheonunkba illik, katona volt és katonaként esett el, így katonaként is fontos emlékezni rá.

A miniszter felidézte, hogy Petőfi Sándor 1839 és 1841 között közvitézként szolgált a 48. Császári-királyi Gyalogezredben, ahonnan “testi gyengeség” miatt le kellett szerelnie. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban a 28. Honvéd

Zászlóalj századosa lett, ahol kiképzőtiszt és századparancsnok-helyettes is volt.

A költő később saját kérésére az erdélyi hadsereg tagjaként a harcok sűrűjébe vetette magát, Bem József honvéd tábornok segédtisztjeként naponta kockáztatta az életét – fűzte hozzá.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt arról is, hogy Bem József kedvelte Petőfi Sándort, rendszeresen futárszolgálatra küldte, megkímélve az életét, de a heves és büszke természetű költő visszatért a frontra: részt vett a medgyesi ütközetben és a bánáti hadjáratban.

Petőfi Sándor érdemeiért megkapta a Magyar katonai érdemrend III. osztályát, Bem József a csatatéren őrnaggyá léptette elő – mondta.

A miniszter kitért arra: Petőfi Sándor egy futárszolgálaton annyira összeveszett Klapka György tábornokkal, hogy lemondott tiszti rangjáról, kilépett a hadseregből, néhány nap múlva azonban visszatért, végül a segesvári csatában hősi halált halt.

Huszonhat éves volt, amikor elesett, műve a világtörténelem és a világirodalom legbecsesebbje, ezzel és hősi áldozatával vált örökre halhatatlanná minden magyar számára – hangoztatta.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a Himnusz befejezésének, valamint

Petőfi Sándor és Madách Imre születésének kétszázadik évfordulója mellett a kaposváriak arra emlékeznek, hogy a somogyi megyeszékhely 150 évvel ezelőtt kapta meg a “rendezett tanácsú” városi rangot, s nyerte el önrendelkezését.

A politikus szavai szerint Kaposvár igazi katonaváros, büszke hagyományaira, katonai hagyományaira, azokat őrzi és ápolja.

“Katonáinkkal együtt Kaposvár polgárai a haza védelmében mindig állnak rendelkezésre” – hangoztatta a településvezető.
Az esemény zárásaként az ünneplők koszorúkat, virágokat helyeztek el Petőfi Sándor szobránál.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kaposvári látogatásának részeként ellátogatott a Pannon Lovasakadémiára, ahol részt vett a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár doni megemlékezésén.

 

A magyar kultúra napja – Ketten kapták meg idén a Kölcsey-emlékplakettet

 

Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagynak és Varnus Xavér orgonaművésznek ítélte oda a Kölcsey Társaság kuratóriuma a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napja alkalmából tartott szatmárcsekei ünnepségen adták át vasárnap.

A református templomban rendezett, ökumenikus istentisztelettel egybekötött eseményen kiosztották a Kölcsey-emlékérmet is: a kitüntetéssel a társaság három korábbi tisztségviselőjét, Jánosi Zoltán irodalomtörténészt, a szervezet korábbi elnökét, Szabó István ügyvezető elnököt és Kasztovszki László titkárt jutalmazták.

A díjakat átadó S. Varga Pál, a Kölcsey Társaság jelenlegi elnöke Berkesi Sándor munkásságát méltatva laudációjában arról beszélt, a karnagy személyiségét és hivatása iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a nagy múltú, de amatőr iskolai kórusból, a Debreceni Református Kollégium Kántusából rövid idő alatt nemzetközi hírű, professzionális együttest faragott, ami a kórus eredeti, gyülekezeti szerepére is áldásosan hatott.

“Személyiségének varázsa mögött a hit, a református hagyomány iránt elkötelezettsége áll fedezetül, pályája gerincét is egyházzenei tevékenysége képezi” – mondta az elnök.

S. Varga Pál megjegyezte, Berkesi Sándor kórusvezetőként nemcsak a Kántus élén töltött be kulcsszerepet: 2015 óta a sárospataki református kollégium vegyeskarának vezető karnagya, de elkötelezett a határon túli magyar reformátusság iránt is, éveken át vezette a szlovákiai fiatal reformátusok szövetségének kamarakórusát és a nagyváradi egyetem vegyeskarát.

A külföldi koncertturnén tartózkodó Varnus Xavérnak távollétében adták át jelképesen a díjat. Életútjáról szólva a Kölcsey Társaság elnöke kifejtette, a művész a világ sok helyén lépett már fel, bár repertoárjában klasszikus, főként orgonaművek szerepelnek, hírnevét kivételes improvizációs képessége alapozta meg.

Egyházzenei kapcsolatai sem szakadtak meg – folytatta – , rendszeresen adott koncerteket református és katolikus templomokban, a zsinagógákban, Szatmárcsekén pedig több mint egy évtizede vesz részt a magyar kultúra napjának ünnepségén, és tiszteli meg az alkalmat orgonajátékával.

Emlékeztetett: Varnus Xavér orgonaművészként, íróként és médiaszemélyiségként egyaránt rengeteget tett az orgonazene népszerűsítéséért. Pályafutása során több mint háromezer koncertet adott, ezekre hatmillióan vettek jegyet, sok hanglemeze, hatvan koncertfilmje és öt könyve jelent meg.

Felvételeit a legnagyobb videómegosztón 32 millióan nézték meg, A Raveltől Vangelisig című CD-je minden idők legnagyobb példányszámban eladott orgonahanglemeze lett – mondta az elnök.

Az eseményen Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt, Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott. A rendezvényen jelen volt a kormányfő felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.

Az ökumenikus istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspökei, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája hirdetett igét.

A templomi ünnepséget követően a református temetőben Kölcsey Ferenc felújított síremlékénél tartottak koszorúzást és emlékeztek meg az idén kétszáz éves Himnusz szerzőjéről.

Berkesi Sándor 1944-ben született Debrecenben. Az interneten olvasható életrajza szerint a magyar református egyházzene meghatározó képviselőjének és formálójának tartott karnagy diplomáját 1967-ben szerezte meg a Zeneakadémia középiskolai énektanár és karvezető tanszakán. Ugyanebben az évben lett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának énektanára, valamint a Debreceni Református Kollégium Kántusának vezető karnagya.

1999-től 2016-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Református Kollégium egyházzenei igazgatója, valamint a cívisváros református hittudományi egyetemének tanára volt. Több vegyeskart vezényelt; Berkesi Sándor irányítása alatt az 1739 óta működő Kántus országos és nemzetközi hírnévre és tekintélyre tett szert. Az országos református kántorképzés szolgálatába 1967-ben kapcsolódott be, segített a Tiszáninneni és a Királyhágómelléki Egyházkerületek tanfolyamának újraindításában.

Varnus Xavér 1964-ben született Budapesten. A magyar-kanadai kettős állampolgárságú orgonaművész zongorázni a Kőbányai Zeneiskolában tanult, kapcsolata az orgonával az Ihász utcai református templomban kezdődött. Budapesten Kistétényi Melinda és Lehotka Gábor, majd Párizsban Pierre Cochereau és Lorenz Stolzenbach tanítványa volt. 1977 óta koncertezik, 1981-ben Franciaországba, majd Kanadába távozott, több egyetemen és Faludy Györgytől középkori irodalmat és történelmet tanult.

Több mint ötven lemeze jelent meg, amelyek közül a Bach-Mozart-Albinoni-albuma a legnagyobb példányszámban eladott orgonalemez.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettel a magyar művésztársadalom azon képviselőit tüntetik ki, akik alkotásaikkal és életművükkel hozzájárultak a magyar és az egyetemes kultúra gazdagításához. Az elismerést 2020-ban Bereményi Géza, Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező kapta meg, a díjazottak között volt mások mellett Zsigmond Dezső filmrendező, Melocco Miklós szobrászművész, Törőcsik Mari színésznő, Sebestyén Márta népdalénekes, Szabó István filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő-esszéíró is.

 

Potápi Árpád János: kultúránk gazdagsága a legnehezebb időkben is kitartásunk erőforrása

 

Kultúránk gazdagsága a legnehezebb időkben is kitartásunk erőforrása, ezért kell elmélyülten ismerkednünk vele – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Galántán, ahol beszédet mondott a Magyar Kultúra Napja felvidéki központi ünnepségén vasárnap.

A legnagyobb felvidéki magyar kulturális és közéleti szervezet, a Csemadok szervezésében megvalósuló ünnepség keretében megemlékeztek a Himnusz befejezésének 200. évfordulójáról, illetve átadták a Csemadok életműdíjait és más kitüntetéseit is.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára az ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozva szólt a magyar kultúra megtartó erejéről és az egység fontosságáról. A Magyar Kultúra napja kapcsán emlékeztetett: 2023-at és ezt a napot több jelentős kerek évforduló jellemzi, s ezek jól körvonalazzák az egységet. Rámutatott: amellett, hogy Kölcsey Ferenc pontosan 200 évvel ezelőtt ezen a napon fejezte be a Himnuszt, ugyancsak idén 200 éve született Petőfi Sándor és Madách Imre, valamint 250 éve Csokonai Vitéz Mihály is.

“Kultúránk egyedülálló! De nemcsak ősisége miatt fontos, hanem azért is, mert értéket képvisel a számunkra egy értékeit vesztett évszázadban. Nemzeti kultúránkra építve meg tudunk maradni a 21. század viszontagságai és bizonytalanságai közepette is” – emelte ki Potápi Árpád János.

Leszögezte: az egység a nemzetünk fennmaradásának biztosítéka. Hozzáfűzte: ahhoz, hogy a sokaságból egység legyen, jóakaratra van szükség minden időben, s ez az egység és jóakarat jelentette a biztos alapot már a múltban is a magyarságnak.

“A megmaradáshoz az első lépés a magyarság szülőföldön való megmaradása, s ez az egész Kárpát-medencében élő magyarságnak nehezen túlbecsülhető feladata” – jelentette ki Potápi Árpád János. A magyar kormány támogatásával az elmúlt években a Felvidéken megvalósult beruházások sokaságáról szólva hozzáfűzte: ennek támogatásához a magyar kormány közreműködésével és a helyi közösségek cselekvése nyomán egy olyan intézményrendszer erősödött meg, amely az oktatás és a kulturális élet egészét átfogja.

“Magyarország kormánya az idei évben arra kötelezte el magát, hogy ennek az intézményrendszernek a működését továbbra is támogatni fogja” – tette hozzá Potápi Árpád János.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke a rendezvény megnyitóján mondott beszédében köszönetet mondott az általuk végzett munkáért a Csemadok tagjainak közösségmegtartó munkájukért, majd utalva a várhatóan idén sorra kerülő szlovákiai előrehozott parlamenti választásokra és az iskolai beiratkozásra, azt mondta: a felvidéki magyar közösség számára meghatározó lesz az idei év.

Forró Krisztián, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke az iskolaválasztás fontosságáról beszélt a felvidéki magyar közösség létszámfogyatkozásának megállítása kapcsán, és az utóbbit rendkívül fontos, folytatódó és minden felvidéki magyarra váró feladatként jellemezte.

 

A magyar kultúra napja – Idén 29 díjazottnak ítélték oda a KÓTA díjait

 

Idén 14 kategóriában 29 díjazottnak ítélték oda a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – KÓTA díját, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából adtak át a nem hivatásos kórus-, zenekari és népzenei élet kiemelkedő képviselőinek.

A díjat 2004-es megalapítása óta a szövetség szakmai bizottságainak javaslatai alapján ítéli oda a kiemelkedő eredménnyel végzett művészi munka és a közösségért végzett áldozatos tevékenység elismeréseként – olvasható a szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében.

KÓTA-nagydíjat kapott Rozgonyi Éva karnagy, tanár, aki tanított Szolnokon, Szegeden, Kecskeméten és az Egyesült Államok intézményeiben óvodától felső fokig minden korosztályt. Méltatása szerint együtteseit szisztematikus kórusnevelő munkával jelentős hazai és nemzetközi sikerre vezette. Nemzeti és nemzetközi kórusversenyek zsűrijének tagja, illetve elnöke. Határon belül és kívül számos karnagyi kurzust tartott, a legközelebbit ez év nyarára tervezi. Az a cappella irodalom széles spektrumú repertoárja mellett jelentős zenekari kíséretes művek előadása kapcsolódik az általa 33 évig vezetett Bartók Kórus tevékenységéhez. Tudását, zenei műveltségét, sokirányú tapasztalatait a magyar kóruskultúra szolgálatába állította, a kórusszövetség munkájának a mai napig támasza – írták.

Életműdíjjal ismerték el Erdősné Fagler Erika ének-zene tanár, kóruskarnagy munkáját, aki Szeged kóruséletének évtizedek óta nélkülözhetetlen részvevője. A Szeged Városi Kórusegyesület vezetőségi tagja, a Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola alapítója. Szerteágazó tevékenysége ének-zene tanárként, szakvezetőként, karnagyként, kórus- és iskolaalapítóként, a kórusélet és a zenei versenyek szervezőjeként gazdagította a város kulturális életét. Elismertsége, tekintélye, töretlen munkabírása és értékrendje példaértékű – írják a méltatásban.

Szintén életműdíjat kapott Tóthpál József címzetes főiskolai tanár, kandidátus, aki 1980-tól 1993-ig a KÓTA főtitkára, majd a választmány elnöke volt, jelenleg tiszteletbeli elnöke. Pályájának egyes szakaszai a közművelődéshez, a felsőoktatáshoz, a kultúrakutatáshoz, más szakaszai a művészeti-zenei közélethez, a magyar kórusmozgalomhoz és a hangversenyszervezéshez kötődnek. Személye szorosan összefonódik a KÓTA újkori történetével – írták, hozzátéve, ezzel a díjjal köszönik meg mindazt, amit a magyar kórusmozgalomért tett.

A kórusok közül az Országos Széchényi Könyvtár Kórusa és az Idős Csenki Imre Vegyeskar kapott KÓTA-díjat.

A karnagy kategória díjazottja Durányik László karnagy, ének-zene tanár és Nemes József karnagy, ének-zene tanár.

A tanár kategóriában Jámborné Márkus Emőke és Jámbor Zsolt ének-zene tanár, valamint Seres Attiláné ének-zene tanár, karnagy, népdalkörvezető munkásságát ismerték el a KÓTA-díjjal.

A zenekari kategóriában a Pécsi Vonósok tevékenységét jutalmazták a díjjal.

A zongorakísérők közül Schárfy Zoltánné Halmos Erika zenetanár, korrepetítor és Varga Csilla zongoraművész kapott elismerést.

A zeneszerző, zeneíró kategória díjazottja Bánkövi Gyula zeneszerző, a Bartók Rádió vezető szerkesztő munkatársa és Ittzésné Kövendi Kata zeneíró, pedagógus, aki a kecskeméti Kodály Iskolában csaknem öt évtizeden át tanított.

Kórusénekes, kórustitkár kategóriában Istántsuly Dezső (Győri Liszt Ferenc Kórus), Pintér Örs (Budapesti Monteverdi Kórus) és Tóth Katalin (Pasaréti Palló Imre Énekkar) kórusénekes kapott díjat.

A népzenei kategória díjazottja a Szabadkai Zeneiskola Népi Ének Szak, a Nyársapáti Népdalkör és a Pörbölyi Népdalkör és Citerazenekar.

A népzenei együttesek kategóriában a Csesztregi Pávakör, a Csili Népdalkör és a Csókai Csalogány Asszonykórus tevékenységét ismerték el a díjjal.

A nemzetiségi kategóriában a Gyulai Pro Musica Román Kórust és a Nikola Tesla Szerb Közoktatási Központ Kórusát jutalmazták a díjjal.

Posztumusz díjazták Bartal Lajos ének-zene tanár, karnagy és Torják Vilmos zenepedagógus, karnagy, karmester munkásságát.

A mecénás kategória díjait Gyüdi Sándor karnagy, karmester, zeneigazgató, valamint Kecskés Barbara, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője kapta.

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium nagytermében tartott szombati átadó ünnepségen az együttesek közül fellépett az Országos Széchényi Könyvtár Kórusa, valamint az Aurin Leánykar. Hallhatta még a közönség a Szabadkai Zeneiskola Népi Ének Tanszék képviseletében a Dalkötő Énekegyüttest és a Zlatovez (Aranykötés) Triót3.

 

A magyar kultúra napja – Koncerttel és egy új festmény átadásával ünnepeltek a Karmelitában

 

A Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ) és Pusker Júlia adott koncertet a magyar kultúra napján a Karmelita Beethoven-termében, ahol egy új műalkotást, a termet díszítő festményt, Kisléghi Nagy Ádám Szent párbeszéd című képét is átadták.

A művész alkotása kifejezetten erre a helyszínre készült, amely egykor a karmeliták templomának adott otthont, ma pedig koncertteremként használják – hangzott el az eseményen.

A koncerten köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt és Fodor Gergely kormánybiztost, a Várkapitányság vezetőjét.

Az LFKZ a Karmelita-koncertsorozaton Weiner-, Erkel-, Mendelssohn- és Hubay-műveket adott elő Pusker Júlia hegedűszólójával. A koncertmester Tfirst Péter, a zenekar művészeti vezetője Várdai István.

A koncert előtt a termet díszítő új festményt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája méltatta. Kiemelte: Pilinszky Johann Sebastian Bachról mondta, hogy ő a legnagyobb Isten-bizonyíték. Talán ennek az igazságnak is szerepe van abban, hogy a monumentális kép alkotója a protestáns német muzsikust is a szentek sorában helyezte el, közvetlenül Remete Szent Pál mögött, Szent Benedek mellett.

Hangsúlyozta: ez a művészet, elérni az elérhetetlent, kimondani a kimondhatatlant, leírni a láthatatlant.

Kiemelte: a művészet nem lehet, csak szakrális. “Nem a témája miatt, hanem mert üzenete hordozza a szakralitást, vagyis az ég és a föld összekapcsolását, a mennyei földre érkezését” – fogalmazott.

Mint mondta, a most átadott kép közénk hozza a szenteket, de nem pusztán ábrázolásával. Kisléghi Nagy Ádám képének címe: Sacra conversazione, szent beszélgetés. “A szentek ugyanis beszélgetnek” – mondta, kiemelve: ahhoz, hogy meghalljuk a szentek szavát, nekünk is “szentekké kell válnunk”.

Hozzátette: a művész megtette a maga lépését, hogy hozzásegítsen minket ehhez a szentté váláshoz. “A művészet szentté tesz, közel hozza a szentséget, részesít belőle. S éppen erre van szüksége a mai magyar valóságnak, a mai Európának, a mai világnak” – fogalmazott.

Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: az épület az 1700-as évek közepétől a karmelita rendnek adott otthont, a mai koncertterem akkor templomként szolgált. Kisléghi Nagy Ádám művén a szakralitás is megjelenik, ugyanakkor a kultúra nagy alakjai is, Bach mellett a festők védőszentje is látható a festményen.

Kitért arra, hogy miután II. József feloszlatta a karmeliták rendjét, az uralkodó kérésére Kempelen Farkas áttervezte az épületet, ami színházként működött tovább, ez volt Buda első kőszínháza.

A festmény az épület két funkcióját is összeköti – mondta, kiemelve, hogy az új alkotást a magyar kultúra napján mutatják be, a második évadjában járó Karmelita koncertsorozat alkalmával.

Kisléghi Nagy Ádám, Kossuth-díjas festőművész az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az egykori karmelita templom nyugati falára készült a műalkotás. Mint fogalmazott, a terem képért kiáltott.

Elmondta: egy látomást festett meg, amikor először lépett be a terembe, már látta maga előtt a kész képet.

Mint mondta, a festmény 17 négyzetméteres, 5,6 méter magas, 37 figura, angyalok és szentek láthatók az alkotáson, a jelenet egy kupola térben, egy templombelsőben zajlik. “Azt festettem meg, amin szeretnék én is részt venni, ha meghalok. Ez hajtott” – mondta, hozzáfűzve, hogy ezért választott olyan szenteket, akik számára különösen kedvesek.

Hangsúlyozta: az volt a legfontosabb számára, hogy ne illusztráció legyen a műve. “Azt akartam, hogy olyan jelenet legyen, amelyet én álmodok meg, és nem akarja azt elmondani, amit az írás is el tud” – fogalmazott. “Festékből és vászonból lehet szellemi dolgot teremteni ma is” – hangsúlyozta a festőművész.

A Karmelita koncertek magyar kultúra napján megrendezett ünnepi alkalmán a Liszt Ferenc Kamarazenekaré volt a főszerep, amely a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjének állandó szereplőjeként több mint fél évszázada képviseli és népszerűsíti a magyar kultúrát szerte a világban. Szólistaként Pusker Júlia csatlakozott hozzájuk, aki hegedűművészként maga is sokat tesz a hazai klasszikus zenei kultúra műveléséért.

A műsort Weiner 1. divertimentója nyitotta, amely erejével, sokszínűségével és táncos lendületével a szerző egyik legnépszerűbb műve. A programban szerepeltek Erkel magyaros témákkal játszó változatai, Mendelssohn gyerekkori vonósszimfóniája, valamint Hubay Carmen-fantáziája, amely az opera több népszerű részletét öltözteti virtuóz vagy épp lírai köntösbe.

Forrás: MTI

Nyitókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (elöl j) a magyar kultúra napján, a Himnusz elkészültének kétszázadik évfordulóján tartott ökumenikus istentiszteleten a szatmárcsekei református templomban 2023. január 22-én. Mellette felesége, Lévai Anikó, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője (j-b). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!


Hasonló cikkek