A Nemzeti Összetartozás Napja

trianon2-Felvidéki anyaföld_16060

Annak ellenére, hogy már oly sok mindent elmondtak nemzetünk egyik legnagyobb tragédiájáról, a 96 évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződésről, minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy emlékeztessük a jelen és a jövő nemzedékeit ennek a történelmi eseménynek az igazságtalanságára.

trianon20

Nem csak azért kell felidéznünk 1920. június 4-ét, mert felbomlott a történelmi magyar királyság, és a magyar népesség öt, a mai állapot szerint pedig nyolc államba került, hanem mert az a dicstelen tollvonás családok, rokonságok millióit szakította szét, megannyi tragédiát, visszafordíthatatlan kárt okozva népünknek – ezekkel a gondolatokkal kezdte megemlékező beszédét június 4-én Lazók Zoltán polgármester Oroszlányban, a Nemzeti Összetartozás Napján.

trianon-lazókbeszéd (1)

A városvezető személyes érintettségéről is szólt: Számomra Trianon, és a külhoni magyarság sorsa mindig is központi kérdés volt, hiszen apai ágon a Kárpátaljához kötődik a famíliám. Nagyszüleim mindketten ott éltek, s azon tájéknak különleges tulajdonsága volt, hogy pár évtized alatt még olyan emberek is részesülhettek 5-6 állampolgárságban, akik el sem hagyták falujukat. Az Osztrák-Magyar Monarchia, a csehszlovák, a szovjet, a román, az ukrán és a magyar gyámkodás körforgásában, s különösen Trianon után aztán sokan fogták batyujukat, és indultak a nagyvilágba, nagyszüleim Franciaországba. Onnan hívták őket haza, pontosabban Oroszlányba 1942 tavaszán az induló bányászat felfuttatásához – idézte fel Lazók Zoltán a családi történetet.

A felvidéki Izsa polgármestere, Domin István ajándékkal érkezett az eseményre: minden jelenlévőnek egy-egy díszes tartóban adták át népviseletbe öltözött gyerekek az egykori anyaországhoz tartozó település termőföldjét.

A rendezvény szónokaként az izsai elöljáró arról szólt, hogy fontos annak feltárása és megértése, miért büntették meg a magyarokat közel egy évszázada. Elvesztettük ásványi kincseink nagy részét, gépiparunkat, útjainkat, kikötőnket, s mindebből az következik, hogy derékba akarták törni nemzetünket, de ez nem sikerült. Mára minden elcsatolt területen kisebbségbe kerültek a magyarajkúak, és most arra kell vigyáznunk, nehogy kultúránkat is kiradírozzák. Ennek megakadályozása mindannyiunk felelőssége, s ezért kell – nem csak az ünnepnapokon – folyamatos kapcsolatot tartani az anyaországi szervezetekkel, közösen tudatosítani magyarságunkat a felnövekvő nemzedékkel – mondta Domin István.

A művelődési központ, valamint a Rákóczi Szövetség Millenniumi Alapítványa rendezvényére számos – az egykori Nagy-Magyarország területén élő – külhoni vendég is ellátogatott.

trianon-rákóczi szövetség

Az emlékező beszédet követően a program a Pesti Zenés Színpad Társulat Az Örökségünk című, Trianont idéző előadásával folytatódott, majd a helyből és határon túlról érkezett honfitársaink elhelyezték koszorúikat az emlékhely talapzatánál.


Hasonló cikkek