Orbán Viktor az elmúlt tíz évben igyekezett csökkenteni a külföldi pénzügyi befektetők befolyását, azonban a koronavírus-válság miatt most mégis a nemzetközi pénzpiacok felé fordult – írja a Bloomberg.
A magyar kormányfő által az elmúlt tíz évben gyakorolt politikája, miszerint arra törekedett, hogy a külső befolyást csökkentse, azt eredményezte, hogy a magyar államadósság finanszírozásában jelentősen csökkent a külföldi hitelezők aránya. Mindezzel együtt a lakossági állampapírok értékesítésének felfuttatásával erősödött a belföldi kitettség, az állampapír-állomány túlnyomó többsége ma már magyar kézben van.
Az amerikai lap szerint Orbán a külföldi hitelezők távoltartására épülő modellt Vlagyimir Putyin orosz, és Recep Tayyip Erdogan török elnök példáját követve építette fel.
A koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt azonban a lakosság jóval kevesebb állampapírt vásárol. A kormány ismét rákényszerül a nemzetközi pénzügyi befektetőkre, egyrészt a vártnál magasabb a hiány, továbbá az eredeti tervekhez képest 900 milliárd forinttal alacsonyabb lakossági állampapír-értékesítés miatt. Ennek egyértelmű jele, hogy az ÁKK 1 milliárd helyett 4 milliárd euró (kb. 1400 milliárd forint) értékű devizakötvényt tervez kibocsátani, amely a Bloomberg cikke szerint 2013 óta a legmagasabb összeg. Ebből 2 milliárd euró értékben sikeresen ki is bocsátottak 6, illetve 12 éves futamidejű államkötvényeket.
Orbán – a Bloomberg tájékoztatása szerint – azok aggodalmát táplálja, akik szerint félő, hogy a nacionalisták a világjárványt fedezékként használhatják a hatalom szorosabb kézben tartásához. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnök elérte azt, miszerint határozatlan ideig rendeletekkel kormányozhasson, ami sokakban az autokrácia bevezetéséhez kapcsolódó félelmet váltja ki.
