Lédús, egészséges, és telis-tele van C vitaminnal, mellyel megelőzhetjük a téli betegségeket, vidám színétől és frissítő aromájától pedig igazán jókedvre derülhetünk!
A narancs advent idején azonban még többet is tartogat nekünk: íze, színe, illata mellett ugyanis még a kiváló ételeink mellé remek lakásdekorációkat, sőt lakás illatosítókat is készíthetünk előle adventkor is asztalunkra, vagy pedig akár a fa alá is, vagy magára a fára is…
A narancs származása és eredete
Na de, kezdjük az elejéről! Honnan származik ez a lédús finomság, mely a téli konyha egyik elengedhetetlen kiegészítőjévé vált már kis hazánkban is évtizedek óta, noha nem éppen közeli vidékekről származik. A narancs vajon honnan is érkezett hozzánk?
Mivel időszámításunk előtt 2500-ban már meglelték ugyan a nyomait Kínában, vagyis Dél-Kelet Ázsia volt a friss lédús finomság valódi hazája, mely köztudottan a citrusfélék családjából származik, azonban származása és népszerűsége révén is sok helyütt a „kínai alma” elnevezéssel is illetik, jelenleg pedig Az USA területein és Brazíliában termesztik a legtöbbet belőle.
Latin neve Citrus aurantium L., népies nevén pedig oránzs, illetve auranci-ként emlegették a régiek. A gyümölcs mai, véglegesen elismert neve azonban az arab szóból, a „narange” –ból terjedt el, és vannak nyelvek, ahol később elveszítette a szó elejéről az „n” betűt.
Európába nagy valószínűség szerint Nagy Sándor révén juthatott el, ahol csak a középkorban válhatott honossá. A gyümölcs ősének számító thai és vietnámi gyümölcs kívül zöld, belül pedig sárgás színezettel bírt. Ott, ahol hűvösebb van, narancssárgára színeződik a bőre a narancsnak, ahol azonban mindig melegnek örvendenek a helyiek, ott megtartja a növény a klorofilt, és így a héja állandóan szép, üde zöld marad.
Mire alkalmazták még a régiek?
Nos, azon kívül, hogy nagyon egészséges, és nagyon finom, ízletes a gyümölcse, és aromája is rendkívül közkedvelt – az étkezési célokon túl számtalan más, érdekes, eredeti felhasználási módja is ismeretes: virágát ugyanis már annak idején Kleopátra is alkalmazta. Azt mondták róla, hogy erősíti az önbizalmat és különös eufóriát okoz, ma pedig narancsvirággal, illetve annak aromájával különleges teákat és desszerteket ízesítünk. Régen a nászágyakra is narancsvirágot szórtak, hogy elősegítse a gyermekáldást, olaja és héja pedig a gasztronómiában és a népi gyógyászatban terjedt el.
Narancs és gasztronómia? Igazán remek, és igen régi párost alkotnak mind a mai napig!
A konyhában ugyanis rendkívül sokoldalúan felhasználható ez a finom, és C vitaminban rendkívül gazdag gyümölcsünk.
Ételként nemcsak a különféle édes desszertekhez, krémekhez és leveseknek, hanem egzotikus húsételekhez is remekül illik, ilyen többek között az egyik nagy karácsonyi klasszikusunk, a narancsos kacsa is, de azt is sokan tudjuk jól, hogy a nagy népszerűségnek örvendő Earl Grey tea ízesítésére alkalmazott bergamott mellett, a narancs illóolajának is köszönheti különlegesen finom aromáját, de a karácsonyi gyümölcskenyér, vagy a narancsos étcsoki sem hiányozhat az ünnepi asztalainkról. Készíthetünk vele gyümölcsös süteményeket, pudingokat, szószokat is, de a frissen facsart narancslé is közkedvelt lehet télen a reggeli mellé. Esti italnak pedig igazán finom adventi puncsokat, forralt borokat készíthetünk narancs, citrom, és némi alma felhasználásával
A narancsokat gyömbérrel vagy akár banánnal pedig kiváló vitamindús koktélokat is készíthetünk, és ha már az ünnepi asztalnál tartunk, érdemes otthonunk dekorációjaként is felhasználnunk, ugyanis nemcsak a húsos – vagy a hidegtálakon mutatnak nagyon szépen a frissen felvágott narancskarikák, de akár még karácsonyfadíszként, vagy az ünnepi, adventi koszorú alapjaiként is remek szolgálatot tehetnek. Azonban, gyerekekkel együtt is remek hétvégi, vagy esti ünnepváró elfoglaltság lehet, ha süteményformákkal apró kis díszeket vágunk ki a narancsok hájából, és mellé szárított narancskarikákat is fellógathatunk damillal egy keskeny rúdra, vagy bárhol a lakásban, ahol szépen mutat majd.
Karácsonyfadíszként, szobadíszként egyaránt remek ötlet a narancsot felhasználni, azonban ha van egy jó hámozókésünk, akkor akár még rózsaformákat is faraghatunk belőle a fenyőágakra, melyek nagyon szépen mutatnak majd az örökzöld tuja, vagy hosszúlevelű fenyők ágaira tűzve. Akár egy-egy szép csokrot is készíthetünk az asztalra belőlük!
Talán már nagyszüleink korában is ismerték ezt az ügyes kis dekorációt, de édesanyánk biztosan készített már nekünk gyerekkorunkban hasonlót: mint a képeken is látható, illatos, isteni finom szegfűszegekkel telis tele tűzdelt narancsok nemcsak jól mutatnak az ünnepi tálon vagy bárhol elhelyezve a lakásban, de remek aromájukkal betöltik a teret, és igazi ünnepi hangulatot varázsolnak otthonunkba!
Antal Vali oldalán találtuk az ötletes képeket: érdemes megnézni, milyen jópofa és ügyes, kreatív kis mintákat alakíthatunk ki a szegfűszegekkel a narancsokon. Azt vajon ki tudta, hogy a narancsok aromáját már évszázadok óta, egészen pontosan a 17. századtól kezdődően alkalmazzák?
Remek ötlet, ha még egy plusz funkciót is hozzáadunk a narancsból készült dekorációnak a látvány és az illat mellé: mécses tartóként elkészítve, levágva a gyümölcsök „kalapját” még világíthat is, és ily módon aztán tejességgel betöltheti szívünket, lelkünket pedig az ünnep illatára és fényeire hangolhatja, a nagy karácsonyi készülődés lázában is.
Nyitókép: Illusztráció
