A szakértők szerint nem felel meg a valóságnak nagyon sok európai vezető értékelése

Az európai vezetők, politikusok nagy részének helyzetértékelése nem felel meg a valóságnak – hangzott el az Európa jövője című nemzetközi konferencián szerdán, Budapesten.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos konferencián Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: ki kell mondani, hogy a migráció megítélésével kapcsolatban az európai politikai elit kognitív disszonanciában szenved. Véleménye szerint nem lehet mással magyarázni a valóság és a nyilatkozatok közötti eltéréseket.

Az államtitkár hangsúlyozta: az európai vezetők optimista helyzetértékelése szöges ellentétben áll a valósággal, mégis egyre lendületesebben képviselik tarthatatlan álláspontjukat.

Amit Közép-Európa mond, nem illeszthető be az európai politikai elit által kialakított képbe, és az emiatt érzett “frusztrációját ellenünk fordítja” – mondta.
Úgy látja, Közép-Európa feladata minden alkalommal “felvenni a kesztyűt”, és lefolytatni a szükséges vitát, mert Európa a közös jövőnk, és “minden erőnkkel a megjavításán fáradozunk”.

Ján Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különmegbízottja kifejtette: országa, Szlovákia számára sosem volt alternatívája Európának, amely azonban még nem befejezett projekt, szükség van az Európai Unió további bővítésére.
Közölte: Európa jövőjének alakítása “a mi felelősségünk”, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy hosszú munka, rengeteg erőfeszítés és elkötelezettség kellett a közös Európa megteremtéséhez.

A különmegbízott kijelentette: válságok idején józan megoldásokra van szükség és szolidaritásra a rászorulókkal.     Az, hogy emberek akarnak idejönni Európába, “pozitív probléma”, mert ez azt jelenti, hogy Európa vonzó hely – vélekedett.
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábbi emberierőforrás-miniszter felvetette: kérdés, hogy mire épül Európa jövője.

Nem egyértelmű, hogy a kultúrára, mert lehetne például a gazdaságra is építeni, rövid távon elég a jól teljesítő, versenyképes gazdaság – mondta. Hozzátette: azonban a kultúráé az elsőbbség, mert ez az a szellemi, lelki, erkölcsi alap, amelyre hosszú távon érdemes építeni.
Megítélése szerint az egyik legfontosabb feladat a magyar nemzet fogyásának megállítása, ez azonban elsősorban nem pénzügyi, hanem kulturális kérdés, amely arról szól, hogy hisz-e egy közösség saját magában, fontosnak tartja-e a saját fennmaradását.

Balog Zoltán megjegyezte: a kultúra feladata alapvetően egy közösség öntudatának erősítése.
Európának nem egyszerűen vissza kell találni a keresztény gyökerekhez, hanem a keresztény értékvilág 21. századi formáját kell megteremteni – közölte.

Douglas Murray brit újságíró, szerkesztő azt mondta: a 2015-ös migrációs válságot kell megvizsgálni, és a tömeges bevándorlás megértéséhez néha fájdalmas kérdéseket kell feltenni.
Ilyen kérdés, hogy lehet-e Európa az otthona mindenkinek, aki ide akar jönni? – mondta.
Közölte: a befogadásnak muszáj korlátokat szabni, és a politikusoknak nemcsak azt kell megmondaniuk, ki jöhet ide, hanem azt is, ki nem, még ha ez nehezebb is.

A 2015-ös év megmutatta, mi történhet akkor, amikor a politikusok figyelmen kívül hagyják a döntéseik hosszú távú következményeit – tette hozzá.

Douglas Murray szerint az európai politikai elit hajlamos úgy gondolni, hogy az emberek rosszul szavaztak, ahelyett, hogy elfogadnák a döntésüket.
Ez történt, amikor a magyarok egymás után harmadszor szavaztak a Fideszre, és akkor is, amikor a britek a Brexit mellett döntöttek – idézte fel.
David Johannes Engels belga író, történész, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora kifejtette: egyre több nyugati-európai országban, városban szorítják ki az európaiakat a nem európai hátterű, muszlim vallású emberek, és a társadalom alapvetően megváltozik a tömeges bevándorlás miatt.

Bár a muzulmánok előretörése a keresztény Európában nagyon látványos fejlemény, a legnagyobb ellentét nem e két vallás között van a kontinensen, hanem a hagyománytisztelet és a liberalizmus között – vélekedett. Hozzátette: egyesíteni kell a konzervatív mozgalmakat.

Diego Fusaro olasz filozófiatörténész, a Legfelsőbb Stratégiai és Politikai Tanulmányok Intézete (IASSP) tudományos operatív bizottságának tagja arról beszélt, hogy az EU csak pénzügyi alapon fogja egységbe Európát.
Nem az EU-t kell megvédeni, hanem magunkat az EU-tól – jelentette ki.
Roman Joch cseh politikai elemző, publicista azt mondta, jelenleg két civilizáció létezik Európában: a nyugati, amely tiszteli a nyugati értékeket és a posztnyugati, amely nem akarja fenntartani a társadalom korábbi jellegét, és ezért nem akarja megakadályozni a tömeges bevándorlást sem.