A szakmunkásképzők végnapjai

Szeptember 1-jétől indul az új rendszer az oktatásban:  mától kezdve a szakmunkásképzőt szakközépiskolának, a szakközépiskolát pedig szakgimnáziumnak nevezik. Ezzel „csak” az a probléma, hogy közvetlenül a tanév megkezdése előtt a szakképzési intézmények igazgatói még nem tudták, milyen tantárgy-felosztást készítsenek, és hány pedagógussal számoljanak.

Az EMMI augusztus első felében kiadott közleménye szerint a tantárgyi struktúrát a kerettanterv – az eltérő szakképzési irányoknak megfelelően különböző változatban írta elő. A helyi tantervben a tantárgyak kötelező óraszámát a szakmabesorolásnak megfelelő változat alapján kellett meghatározni. Az egységes természettudományos képzést illetően különösen sok volt a bizonytalanság.

2016. augusztus 25-én jelent meg a kerettantervekre vonatkozó miniszteri rendelet módosítása a Magyar Közlönyben. A módosítás alapján a rendelet mellékletei tartalmazzák a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama és a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára kiadott kerettantervet. Bár a közismereti kerettantervek is módosulnak ebben a tanévben, ennek a pontos keretei és a pontos érettségi követelményrendszer ebben sem került ismertetésre. Ezen hiányosságok miatt nem csak az érintett szülők és pedagógusok háborognak, de több ellenzéki politikus is megszólalt az ügy kapcsán.

Sokan problémásnak tartják a januártól létrejövő új állami intézményfenntartó létrehozását is: az egész országra kiterjedő illetékességű Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe hamarosan tankerületi központok lépnek, amelyek nagy száma miatt azonban továbbra is szükséges lesz a központi irányítás: középirányító szervezetként a Klebelsberg Központ fog működni.

 

Fotó: zaol.hu

források:  EMMI közleménye, MTI

 


Hasonló cikkek