A nap, amely megváltoztatta a világot, amelyre mindig emlékezni fogunk, és amely után már sohasem lesz olyan a világ, mint annak előtte. Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal szokták jellemezni 2001. szeptember 11-ét, amikor a legtöbb áldozatot követelő terrortámadást elkövették a New York-i World Trade Center ikertornyai ellen.
A közmédia washingtoni tudósítója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, az Egyesült Államok természetesen idén is – mint eddig minden évben a történtek óta – megemlékezett a terrortámadások áldozatairól New Yorkban, Arlingtonban (ahol a védelmi minisztérium, a Pentagon van), illetve Shanksville-ben (ahol a 4. eltérített gép lezuhant).
Donald Trump amerikai elnök érzelmes szavakkal szólt az áldozatok rokonaihoz a Pentagon megemlékezésén elmondott beszédében, feleségével együtt koszorúzott is, de az aktualitásokra is kitért: a terrorizmus elleni harcot támogatni fogja, ezzel összefüggésben megemlítette, hogyha
az Egyesült Államok ellen hasonló jellegű támadás lenne készülőben, akkor az amerikai kormányzat katonai erővel lépne fel az ellen.
A Fehér Házban, a külügyminisztériumban és a védelmi minisztériumban a nemzeti zászlókat félárbócra engedték, a Kongresszusban pedig a törvényhozók egyperces néma csenddel emlékeztek meg a terrortámadások áldozatairól.
A megemlékezést New Yorkban kezdték meg a Világkereskedelmi Központ emlékhelyén. A megemlékezés az áldozatok neveinek felsorolásával kezdődött, mialatt időnként megkongatták a lélekharangot. Az ünnepségen csak az áldozatok hozzátartozói, rokonai vettek részt, a nagyközönségnek csak délután nyitották meg az emlékhelyet.
Shanksville-ben Mike Pence alelnök is beszédet mondott. Donald Trumppal ellentétben ő nem tért ki az aktuálpolitikára, viszont ő is szívhez szóló mondatokat fogalmazott meg az áldozatokról és magáról a 18 évvel ezelőtt történt eseményről.
Az amerikaiak körében egyébként már nem napi téma a szeptember 11-i terrortámadás a megemlékezés napján kívül, mondta a tudósító.
A támadások New Yorkot, Arlingtont és Shanksville-t érték
New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani.
Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép, amelynek a terroristák vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.
A terrortámadásokban
a 19 terrorista mellett 2977 ember – 90 ország állampolgárai –vesztette életét,
sokuk földi maradványainak azonosítása a mai napig tart. Idén júliusban például 18 év után azonosítottak egy áldozatot. A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó és 71 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt.
Az al-Kaida 2004-ben magára vállalta a felelősséget
A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben vállalta a felelősséget.
A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta:
„Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt.
Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
A Kongresszus három nap alatt fogadta el a „hazafias törvényt”
Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott „hazafias törvényt” (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, és korlátozta a polgári szabadságjogokat.
A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és
jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre.
A terrorcselekményt követően világszerte rendkívül megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította.
