A szerzetesek asztalánál Majkon

 

Majk. Egy igazán meghitt atmoszférájú hely, amit mindenkinek látnia kell – megfelelő lelkülettel. Levendulavirágzás idején már a látvány is felér egy élménnyel: a kis cellaházak közt liláskéken bókoló levendulák sorakoznak, a fallal körülvett kis kertekben gondosan válogatott fűszernövény-társítások illatoznak.  A majki tárlatvezetés során egy rövid történelemórába csöppenünk, és megismerkedünk a némaságában is sokat mondó világgal.

majk3

A majki kolostorkert az egyetlen remeteségi kert, amely határainkon belül a mai napig fennmaradt. Az épületegyüttest a XVIII. században haszon- és díszkertek övezték. A többszöri átalakítások tanúi az idős fák, a rózsalugas maradványa, a tiszafasor.

majk2

A felújított kolostorépületben kapott helyet a „Szerzetesek asztalánál” címet viselő időszaki kiállítás. Aki megtekintette a remetelakokat, végigjárta a kolostor szobáit, képet kaphatott már a szerzetesi élet egy részéről. Nos, itt pedig bepillanthattunk azokba a gasztronómiai titkokba, amelyek a kolostorok falai közt történtek.

majk4

Mert amikor sört iszunk, vagy belekortyolunk egy szép borba, mellé egy-egy falat sajtot majszolunk, bizonyára nem a sörfőzés és sajtkészítés mikéntjét kiókumláló szerzetesekre emeljük a poharunkat. A szőlőtermesztés meghonosításában nagy szerepük volt a papoknak, szerzeteseknek, ahogyan a borok készítésében is tevékeny részt vállaltak. A rossz minőségű víz miatt kezdtek elterjedni a borivás szokása – legalábbis a kiállítás egyik tablója szerint. Ha így van, ha nem, érdemes megismerkedni a többi, borászattal kapcsolatos szent dologgal is. Megtudhatjuk, hogy a pannonhalmiak maguk termelik, míg például a jezsuiták minden évben maguk választanak misebort. Ez utóbbi már maga egy nagyszerű feladat lehet…

És azt gondolták volna, hogy a pezsgő atyja, Don Perignon is szerzetes volt? Nagyszerű cueveket készített, a legenda szerint egyszer karácsony körül felbontott egy újbort, és meglepetésében így kiáltott: „Testvéreim, gyertek hamar, csillagokat iszom!”

majk7

Szent Brigitta betegei poshadt vizét változtatta sörré, Szent Arnold a pestistől mentette meg Metz lakóit, hogy víz helyett sörivásra buzdította őket, sőt, az apácák is főztek és ittak sört, egy XI. századi dokumentum szerint napi 5 korsó járt fejenként – ha akkor is fél literes volt egy korsó, akkor bizony jó dolog lehetett apácának lenni! A leghíresebb kolostori eredetű sör a Paulaner, amely ma Bajorország legnevesebb sörfőzdéje. Hazánkban ma három helyen is főznek igazi kolostori sört. (Hogy hol, azt nem árulom el, de érdemes utánamenni és megkóstolni bármelyiket!)

Nap harmata, Franciskanus, Egri víz, Benedictine, Chartreuse, Monasterium, Marascino – mind mind „zárdatitkok”, vagyis a közös bennük a gyógynövény-kivonat és az alkoholtartalom. Vagyis mind-mind gyógylikőrök, amelyek a kolostorok falai közt születtek, majd hamarosan teret nyertek a világi fogyasztók körében. „Ezeknek a papoknak unalmukban csak az iváson járt az eszük”- jegyezte meg az egyik látogató, majd hosszan olvasta a hemina titkát Szent Benedek regulájából.

„Kinek-kinek saját ajándéka van Istentől, az egyiknek így, a másiknak meg amúgy, éppen ezért némi töprengéssel rendelkezünk mások fogyasztásának mértékéről, ám ha tekintetbe vesszük a leggyöngébbek erőtlenségét, rendelkezzünk úgy, hogy legyen elegendő minden egyesnek napjában egy HEMINA bor. Ebből adódóan a Bencések borfogyasztási mértékegysége a HEMINA! A mennyiség jelentése: egy személyre szabott mérték, ami „Közelebb visz az Jó Istenhez, de tőle el nem szakít”.

majk6

A tétlenség a lélek ellensége. A kolostor falai közt kézenfekvő volt a kertészkedés, a táplálék ennek megfelelően leginkább kenyér és zöldség volt.  Körülöttük a jószagú aprószentek, vagyis a fűszerkert kincsei: készültek belőlük teák, orvosságok, kerültek belőlük a likőrökbe. Tudták, hogy a paprika is kolostorból indul hazai hódító útjára: a szegedi szerzetesek kezdték termeszteni, a palántáit árulni – ma pedig jó minőségű fűszerpaprikát is kínálnak a kolostori fűszerszámok közt.

Megtudhatjuk, hogy a mindennapi kenyerünk hogy került a szerzetesek asztalára, hol és hogyan gyártják a szent ostyát. Szó esik még a böjti táplálékokról, a sajtkészítés mikéntjéről. Bepillanthatunk egy régi konyhabelsőbe, a szerzetesek „patikájába” – és örömmel fedezhetünk fel néhány olyan tárgyak, amit talán mi is féltve őrzünk otthon, mert még ott van rajta a dédi kezének lenyomata, szinte látjuk, ahogyan a tálra borítja a formából a gőzölgő mákos kalácsot…

majk5

Érdemes felkerekedni, és egy fél napot rászánni egy majki látogatásra annak is, akit nem vonz a kolostorok zárt világa, mert a közelben egy kedves ki tó látványa ad felüdülést a léleknek, az oroszlányi Bányászati Múzeum pedig egy érdekes földalatti világba kalauzol el. A gyógyulásra vágyóknak az itt áthaladó Szent György vonalak találkozási pontja adhat erőt és segítséget.

 


Hasonló cikkek