Vajon a mérvadó magyar pártoknak mi a véleményük társadalmunk és kisebbségünk legégetőbb problémáiról?
Mit tenne a leszakadó régiók felzárkóztatásáért?
Ha Komáromban gépkocsiba ülünk, és elhajtunk a Magas-Tátrába, északi irányt véve, 50 kilométerenként szemmel láthatóan szebbé válnak a városok, a falvak, itt-ott megjelennek a munkát biztosító gazdasági övezetek. Pedig 30 éve, a rendszerváltozás idején fordított helyzetben voltunk. A két műszakos tevékenység (munkahely, kert) helyzeti előnybe hozta a déli járásokban élőket. A pozsonyi kormányok többsége szőrösszívűségének köszönhetően elindulhatott a képzeletbeli Pozsony–Nyitra–Kassa vonaltól délre eső területek hátrányos megkülönböztetése, miközben az ország gazdasága egyre inkább dübörgött. A legkirívóbb következmény a fiatalkorúak elvándorlása munka után külföldre. Innen kell elrugaszkodnunk, innen kell régióinkat, szülőföldünket fejlődési pályára állítanunk. Ám a regionális fejlesztés címén nem károsíthatják környezetünket. Nem onthat bűzt az ollétejedi, a párkányi és más hulladékégető. Nem onthatják a bűzt a dán sertésfarmok. Régiófejlesztés égisze alatt délre ne csupán a szemét jöjjön! Alaposan szigorítjuk majd a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat. Tisztább, környezetünket kímélő munkahelyteremtő beruházásokat fogunk megvalósítani délen és keleten. Az eddigi folyamatokat, leépülésünket – amely alól csak a főváros vonzáskörzete képez kivételt – vissza kell fordítani. Az első ütemben csillapítjuk, fokozatosan megszüntetjük, majd később fejlődési pályára állítjuk régióinkat. Szülőföldünk, közösségünk további sorsa a tét! – Farkas Iván, a Magyar Közösségi Összefogás régiófejlesztési szakértője
Az érintett régiók akcióterveinek kidolgozásában és megvalósításában aktívan részt vettünk. Ezek a munkanélküliség csökkentését, a szociális problémák orvoslását és a régióinkból történő elvándorlás megállítását célozták meg. A kihelyezett kormányülések közül több magyar többségű településen, pl. Füleken és Feleden valósult meg. Az érintett járásokban régiófejlesztési központokat hoztunk létre. Törekvéseink a helyi mezőgazdasági, ipari, idegenforgalmi és községi szociális vállalkozások támogatásán keresztül a foglalkoztatottság szintjének növelésére összpontosítottak. A települések számára a munkaügyi minisztérium speciális közfoglalkoztatási felhívást tett közzé, ipari létesítményeikben a befektetők kedvezményesen juthatnak állami támogatáshoz, a fiataloknak pedig az önkormányzatok kedvezőbb feltételek mellett építhetnek lakásokat. Az elmúlt évben a Nagykürtösi járásba több mint 14 millió értékben érkezett uniós támogatás. A Losonci járás 3 legjelentősebb invesztíciójára, a losonci uszodára, a füleki művelődési központra és piacra, illetve a térség 29 magyarok által lakott településének fejlesztésére csak a kormány tartalékalapjából összesen 910 ezer euró jutott. De említhetném a Rimaszombati járás 5 középiskolájába juttatott 600 ezer eurót is, amelyet a munkapiacon keresett szakmák fejlesztésére fordítottak. Kiemlíthetném a tornaljai városháza felújítását vagy a Sajógömörön szociális vállalatként működő tésztagyártó üzem műszaki fejlesztését, a pelsőci megyeháza felújítását és a királyhelmeci sportcsarnok építését. Amit lehetett, a fejlesztési tanácsokban dolgozó képviselőink bedolgoztak az akciótervekbe. A fejlesztésekkel összességében több 10 milliós nagyságrendű beruházási lemaradást sikerült régióinkban kiküszöbölni. Nagyjából ez a különbség az elmélet és a gyakorlat között. – Agócs Attila, a Híd alelnöke, Fülek polgármestere, besztercebányai megyei képviselő
Forrás: ujszo.com
