A tálibok hatalomátvétele a kulturát és művészetet is elnémítja

Mély csalódottság

Afgán művészek fejezik ki világszerte csalódottságukat és teszik fel kérdéseiket, hogy elszámoltassák az USA-t és nyugati országokat Afganisztánt érintő döntéseikkel kapcsolatban. Sahraa Karimi, elismert afgán filmrendező egy nyílt levélben adta a világ tudtára milyen brutális hatással lesz a művészetre és nőkre a tálibok hatalomátvétele. „Ha tálibok átveszik a hatalmat, betiltanak mindenfajta művészetet. Én és más filmrendezők lehetünk a következők a listájukon.

A rendezőnő aki az állami Afgán Film Szervezet elnöke, az egyetlen olyan afgán nő az országában aki filmművészetből doktori fokozatot szerzett. Karimi több fotót is posztolt közösségi média felületein, a kabuli reptéren zajló káoszról. Neki sikerült elmenekülnie, jelenleg Ukrajnában tartózkodik. Karimi csalódottan írja levelében, hogy nem érti ez a világot és nem érti ezt a csendet. Mint írja nem polgárháború folyik az országban hanem proxy háború. A tálibok egyre több tartomány felett kezdik átvenni a hatalmat. Embereket mészároltak le, gyerekeket raboltak el, lányokat adtak el férfiaknak gyerekmenyasszonyként és nőket gyilkoltak le öltözékükért.

Veszélyben a művészek, kulturális szereplők

A tálibok célpontjukba vettek minden olyan aktivistát, újságírót vagy kulturális szereplőt akik kritikus hangon illetik őket. Karimi is megemlíti levelében azt a három incidenst, amely azt veszélyt hangsúlyozza amivel a kulturális szereplőknek kell szembe nézniük. A múlt hónapban elrabolták és megölték Nazar Mohammadot, közkedvelt komédiást és Abdullah Atefi költőt, történészt. A hónap elején tálib fegyveresek ugyancsak kivégezték a kormány kulturális és média vezetőjét Dawa Khan Menapalt. A tálibok elismerték felelősségüket meggyilkolásában, ahogy közleményükben fogalmazták Menapalt megbüntették cselekedeteiért.

A kabuli születésű Khaled Hosseini – a Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap írója – egy twitter üzenetben fejezte ki aggodalmát. „Biden elnök megbukott megválaszolni a legalapvetőbb kérdést. Mit fog Amerika tenni az Afganisztánt egyre fenyegetőbb humanitárius krízis ellen? Ki védi meg a hátramaradt férfiakat, nőket és gyerekeket?

Shamayel Pawthkhameh Shalizi, Berlinben élő designer olyan barátok és családtagok vallomásait osztotta meg akik nem tudták elhagyni Afganisztánt. „Nem biztonságos hely ez most művésznek lenni, sem akkor ha a folytatják az alkotást, sem akkor ha az elmúlt tálibok nélküli 20 évben alkottak. Ezek nagyon sérülékeny közösségek, különösen a művészeké és legfőképpen azon művészeké akik valamilyen marginalizált csoportból valók, mint például a nők vagy vallási kisebbségűek.


Hasonló cikkek