Nem muszáj azonnal az orvoshoz rohannunk még télen sem, ha feltöltjük szervezetünk vitaminkészletét a természetben is bőven előforduló értékes tápanyagokkal, az minden szezonban igazi gyógyhatású ételekkel.
Cikkünk második részében az alma,, a mennyeien finom sütőtököt és gesztenyét vettük most górcső alá. Íme, az ízletes és finom téli orvosságok…
Savanyúkáposzta
A savanyú káposzta téli időszakban az egyik legjobb és legjobban elérhető C vitaminforrásunk, mely immunrendszerünk és emésztésünk egészségét őrzi meg igen jelentős mértékben. Bélflóránkat is támogatja, hiszen rengeteg jótékony rostot tartalmaz, ám ezen kívül bőrünkre és általános erőnlétünkre is remek hatással van, hiszen, kalciumot, káliumot, foszfort, magnéziumot és nátriumot tartalmaz, vitaminok közöl pedig jelentős C-vitamin tartalma mellé, B1-vitamint, karotint is magunkhoz vehetünk általa.
Párolhatjuk is húsételeink mellé, de csak úgy magában vagy szendvics mellé is fantasztikus csemege! Azt még érdemes tudni, hogy nemcsak maga a káposzta, hanem annak leve is igen hatásos alapanyag egészségünkre nézve: ha napi 1 decit elfogyasztunk az értékes nedűből, az megtisztítja beleinket, tehermentesíti májunkat, és nagyban elősegíti a szervezetünk méregtelenítési folyamatait, ezáltal pedig immunrendszerünket is erősíti.
A sütőtökkel igazán szépek és éles látásúak lehetünk!
A finom, érett, és igazán jól átsült tök már a régi családoknak is közkedvelt eledele volt, egészen a korai, tizenhatodik század óta – ugyanis akkor hozták be Amerikából Európába és Ázsiába is. Azzal sokan egyetérthetünk, hogy az egyik legfinomabb őszi-téli csemege, mely ráadásul nagyon változatos formákban és variációkban készíthető.
Emellett azt is elmondhatjuk róla, hogy ritka az ilyen eledel, amely egyszer finom, egészséges, és még sokoldalú is, amellett hogy árban is elérhető. Rendkívül magas A vitamin és annak elő anyaga, a béta karotin tartalma, de emellett a B1, B2, és B6 vitaminoknak köszönhetően bőrünk és hajunk szépségére, illetve szemünk egészségére van kiváló hatással, és magas folsav és C-vitamin tartalmának köszönhetően még a meghűléses, megfázásos betegségeket is enyhíti, a népi gyógyászatban pedig hashajtóként is számon tartják. Mindemellett a sütőtök rendszeres, gyakori fogyasztása segíti a májunk működését, a szívünket és a koszorúeret erősíti, és rendszeres fogyasztásával pedig még a prosztatarák is megelőzhető! Ha pedig már unjunk desszertként, csak simán megsütni akkor számos ízletes leves, vagy ragus egytálétel, illetve finom köretek is készíthetőek belőle – érdemes szétnézni jobban a receptek és a gasztroblogok kínálatában, hiszen igazi mennyei kis csemegékre bukkanhatunk a sütőtökös ételek között.
Naponta egy alma – az orvost távol tartja!
És nem is tudjuk, mekkora igazságot rejt magában e régi mondás! Az egyszerűségében nagyszerű alma ugyanis igazi gyógyhatású élelmiszer. Már a legkisebbek, egészen csecsemőkortól is fogyaszthatják, akárcsak családunk legidősebb tagjai, még pépesítve is – hiszen az alma valóban egészségünk záloga. A legenda szerint Nagy Sándor is az „élet vizéért” ment el Indiába, ám e helyett a (majdnem) örök élet almáját találta meg: aki abból eszik, 400 évig él. Nyilván a legendák nem fedik a teljes valóságot, de az bizonyos, hogy van némi valós is bennük, ahogyan ebben is.
Almánk nem hiányozhat egy alapos tisztítókúrából sem, ugyanis erős vízhajtó hatású, segíti a szervezetünkből a húgysavak kiürülését és megtisztítja testünket a mérgező salakanyagoktól. Ezen túl még a gyomorhurutos megbetegedés és a fekélyek megszüntetésében is jelentős szerepet játszik, ahogyan vastagbélgyulladás esetén is igen jelentős táplálékforrásunk. Hasmenés, székrekedés, a vár magas koleszterin – és cukorszintje, vagy „kimerült” májunk regenerálásában is bátran érdemes még fogyasztani, amellett persze, hogy számtalan felhasználási módja létezik, és különben is: olyan vitamindús, és olyan finom!
A dió termése és olaja is számos betegségre gyógyír lehet
A csonthéjas termésű diónak – minden más olajos maghoz hasonlóan – helyet kell kapnia mind a felnőttek, mind a gyermekek táplálkozásában, étrendjében, és a serdülőkében pedig különösen. Azon túl, hogy telítetlen zsírsavakban nagyon gazdag, köztük is leginkább omega3 tartalma jelentős – bőven tartalmaz még számos ásványi anyagot és fehérjét is. Aki a vegetáriánus étkezési modell híve, annak mindennapi eledele legyen a dióbél!
Étrendünk kiegészítésére is alkalmas, akárcsak a legyengülő és lábadozó ember táplálására. Ha fehér folyásunk lenne, vagy hüvelyünk megtisztítását esetleg koszmót, szájgyulladást szeretnénk elkerülni, vagy az ilyen jellegű panaszainkat enyhíteni, akkor is érdemes beiktatni naponta néhány szem natúr dióbél fogyasztását. Fáradság, vérszegénység, angolkór, nehéz emésztés illetve a szervezet megtisztítása esetén egyaránt számításba vehetjük. Azonban a gyomrunkat megterheli, ezért csak mértékkel ajánlatos fogyasztani, és a diétázók bizonyára már tudják, hogy jelentős kalóriabomba is! Gondot persze csak akkor okoz, ha egy bőséges ebéd vagy vacsora után még nekiállunk a diótörésnek. A dióbél mellett a dió olaja is nagyon értékes, gazdag esszenciális zsírsavakban és omega3-ban – azonban ezt fontos, hogy ne tartogassuk túl sokáig, mert könnyen megavasodhat.
Gesztenyével roborálhatjuk a legyengült szervezetünket!
A szelídgesztenye nemcsak finom étele a téli ünnepi asztalunknak, de magas tápértéke miatt vitaminhiányos és legyengült állapotban ajánlatos a fogyasztása. Valaha a szegények eledeleként tartották számon, és elsősorban a gabonaféléket helyettesítette különösen Európa déli részein, ahol a gabonatermesztésre alkalmatlanok voltak a nagyobb földterületek, és a közlekedés nehézségei is korlátozták az áruszállítást, s így nem volt biztosítva a folyamatos, elegendő gabonaellátás. Ilyenkor jött a jó öreg gesztenye: főve, sülve, pirítva, vagy akár tejben, levesnek megfőzve, olykor pedig puliszka mellé, vagy desszertnek előszeretettel fogyasztották. Franciaországban – különösen egyes vidékeken – egy tipikus étel, a „fakenyér” fő alkotóeleme még ma is. Gazdag keményítőben, is mennyiségben fehérjét és zsírokat, több különbözőféle ásványi anyagot és vitaminokat, legfőképpen a B-vitamin csoport főbb tagjait tartalmazza.
Gazdag még ezen kívül A-, és C vitaminban is, az ásványi anyagok közül pedig számos lényeges és értékes található meg benne, mint a kálium, a vas, a cink, a réz, a magnézium, a foszfor és a kén, de jelentős még a magnézium és a kalciumtartalma is. A friss vagy a szárított gesztenyét addig érdemes főzni, amíg az összes főzőlevet magába nem szívja. Sütve, pürésítve, vagy akár liszt formájában pedig sütemények, lepények készítésére alkalmas. Forrázatát és főzetét hasmenés és hörghurut ellen javasolják a természetgyógyászok. Torokgyulladás enyhítésére is hatásos, ha a leveleiből készült főzettel gargarizálunk.
Nyitókép: Illusztráció
