November 28-a advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
Sokan minden évben más formájú vagy színű adventi koszorút készítenek, de aki ragaszkodik a szimbólum valódi jelentéséhez, annak három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti a koszorúját.
A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-éig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.
Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.
Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet „édesgessenek” maguknak.
Az Adventi koszorú
Az adventi koszorú egy zöld ágakból font legtöbbször 4, ritkán több gyertyával díszített koszorú. A kereszténység elterjedésével a gyertyák és a fény is több jelentéssel és nagyobb jeletőséggel bír.
Az adventi gyertyák a várakozás, vágyakozás szimbólumai, de szimbolizálja a fény és a tavasz utáni vágyat is, számuk pedig az adventi időszak 4 hetét jelképezik.
A karácsonyi, adventi koszorúk először a XIX. század első felében kerültek valószínűleg az asztalra. Az adventi koszorú elődje a mainál nagyobbméretű volt: egy örökzöldekkel díszített fakerék, amit 20 piros valamint 4 fehér gyertya díszített. A 20 gyertya a hétköznapokat a 4 gyertya pedig a vasárnapot jelképezte. Az advent időszakában minden nap meggyújtottak egy gyertyát a karácsonyi koszorún.
A mai modern adventi koszorúk többnyire már csak 4 gyertyával készülnek. Az adventi koszorúkat az első időkben főleg az evangelikus keresztények készítették, a katolikusoknál a XX. század első felében váltak egyre népszerűbbé az asztali adventi koszorúk.
A hagyományos adventi karácsonyi koszorú zöld ágai az életet, a reményt jelképezik a gyertya pislákoló fényei pedig Jézus eljövetelét és a növekvő fényt szimbolizálják. A koszorút gyakran díszítik fehér és vörös szalagok, almák is. Az almák a bünbeesést és a megváltás ígéretét jelentik, míg a szalagok a keresztény szeretetet jelképezik. A 4 adventi gyertya a karácsonyi 4 hét mellett 4 fogalmat is jelképez, ezek a hit, remény, öröm valamint a szeretet.
A római katolikus hagyományban az asztali adventi dísz személyekre, illetve közösségekre is utal. Az első gyertya Ádámot és Évát szimbolizálja a második adventi gyertya a zsidó nép, a harmadik gyertya Szűz Mária és a negyedik gyertya Keresztelő Szent János szimbóluma. A katolikusoknál a gyertyák színei megegyeznek az adventi időszak liturgikus színeivel, azaz három lila és egy rózsaszín gyertyát gyújtanak meg, de elfogadott még a 4 lila adventi gyertya és 1 fehér meggyújtása. A fehér gyertyát Kriszus-gyertyának hívják, ezt karácsony előestéjén gyújtják meg.
A protestánsok piros gyertyákat gyújtanak meg az advent időszakában. A XX. században orthodox és görög katolikus családok is bevezették a karácsonyi koszorúkat vagy hagyományos adventi koszorúkat. Náluk hat gyertya van a koszorún, ami az időszak hat hetét jelképezi.
Nyitókép: katolikus.hu
