Akkor leszünk győztesek, ha az állampolgár is győztesnek érzi magát – Így segíti Magyarországot a Nueco

2019-ben Nueco néven indult egy, a természetesség gondolata köré szerveződő nonprofit intézmény. Alapításának legfontosabb célja is ez volt, hiszen ahogy mottójukból kiderül, legfőbb céljuk a természetes újratervezés segítése. De nem csak az, hiszen Pálfalvi Milán, a Nueco vezetője a PannonHírnöknek elmondta: munkájuknak éppúgy része a menedzsment tanácsadás, mint a gazdaságelemzés, vagy a véleményfelmérés és a szemléletformálás. Éppen ezért érzik úgy, hogy a magyar állampolgárokkal való folyamatos párbeszéd szükséges és fontos, akárcsak az is, hogy ezeket az eredményeket folyamatosan megosszák a közzel – és nem csak az elmúlt évek gazdasági sikerei miatt, hanem azért is, hogy az egyéni percepciók fontosságát ne felejtsék le a döntéshozók.

***

Mi már lassan húsz éve ismerjük egymást, és egy korábbi  magánbeszélgetésünkben érintettük annak a témáját, miszerint egy államnak igenis aktívan kell tennie azért, hogy a fennhatósága alá tartozó népesség lehetőleg generációkon előre megmaradjon. Ennek érdekében mit tud tenni a Nueco?

Meggyőződésem, hogy a magyar állam és a társadalom célja a megmaradás kérdésében azonos, és csupán a szerepek különböznek. Én azt látom, hogy 2010 óta jó kezekben van az ország, működik, gazdaságilag prosperál. Ezért is lehet az, hogy a választói többség támogatja a jelenlegi vezetést, és nem csak gazdaságilag elégedett az elmúlt tíz év teljesítményével. Amit mi a fennmaradás érdekében tenni tudunk, az elsősorban a szemléletformálás és a tanácsadás.

Egyfajta agytröszt-tevékenységgel igyekszünk elősegíteni, hogy Magyarország az évtized végére Európa-szerte követendő minta lehessen, hogy úgy emlegethessék hazánk pozitív teljesítményét: a magyar öko-példa.

Sok feladat van addig és hosszú ez az út, de a cél elérhető.

A magunk részéről ennek érdekében hoztuk létre tavaly a „Fenntarthatóbb és versenyképesebb Magyarországért” elnevezésű projektünket, melynek végrehajtásába bevonunk önkénteseket, a tevékenységet pedig alapítványi formában folytatjuk. Ennek része, hogy a jövő vezető döntéshozói számára, vagyis a ma még tanulmányaikat végző fiataloknak fórumot teremtünk az üzleti élet fontosabb szereplőivel és állami vezetőkkel a klímabarát megoldásokról. Első vendégünk Prof. Dr. Báger Gusztáv volt, aki amellett, hogy közgazdászként a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, József Attila-díjas költő is. A vele folytatott beszélgetésből az is kiderül, hogyan érdemes hozzáállni egy válság okozta dilemmához. Bónusz, hogy a közelgő versünnep alkalmából a professzor úr saját versét is meg lehet hallgatni a Facebook-oldalunkon.

Nemrégiben megjelent egy érdekes cikk a Makronóm.Mandiner hasábjain, ez nem kevesebbet állít az általatok készített felmérés alapján, mint azt, hogy a magyarok többsége elégedett az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájával. Az elmúlt tíz évet 2010 óta kell érteni? És szerinted a felmérésből kijött, klasszikus „60-40 százalékos”-hoz közelítő véleménymegosztást lehet-e még növelni, azaz van-e még „elégedettségi tartalék” a magyarokban? És ahhoz mit kellene tennünk?

Igen, az elmúlt tíz év 2010 és 2020 közötti időszakot ölel fel. A magyar gazdaságpolitika pozitív megítélése a 60,7 százalékos eredménynél is jobb lehetne, ha nem lenne válság. Hiszen van perspektíva, van terv, van bizonyíték, csak ki kell tudni várni a fordulatot, hogy végre lerázzuk magunkról a vírust, ezt a negatív externáliát. Ehhez most egy dolgot biztosan tehetünk, éppen azt, ami talán a legnehezebb ilyenkor, ez pedig az, hogy türelmesek maradunk és együttműködően kivárjuk, hogy a kormány levezényelje az oltási programot. Miután korábban az a megtiszteltetés ért, hogy állami vezetők tanácsadójaként testközelből láthattam, hogyan lehet Magyarország érdekét jól képviselni, ezért az elmúlt tíz év kapcsán én az átlagnál is elégedettebb vagyok.

Ugyanakkor az is megmutatkozott számomra, hogy milyen pontokon érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az állami gépezet fejlesztésére.

Miután az általunk kínált döntéselőkészítő tanácsadás nemcsak a válságban ad megoldást, hanem általában véve tesz javaslatokat a jövedelmezőbb és fenntarthatóbb működés kialakítására, ezért az állami és intézményi vezetőknek, önkormányzatoknak kiemelten is érdemes megismerniük és alkalmazniuk a Nueco elemzéseit, hogy szervezetüket fenntarthatóan fejlődő pályára állíthassák, vagy negatív externáliák között is versenyképesek tudjanak maradni.

Pálfalvi Milán, a Nueco vezetője. Fotó: Nueco/Katona László

Az ugyanis Magyarország számára is hasznos, ha a tanácsaink hatására  válik hatékonyabbá egy magyar szervezet gazdálkodása, és ezáltal a döntéshozónak nem kell kényszerű elbocsájtásokról határoznia, vagy adott esetben akár versenyképesebb fizetést is adhat a munkatársaknak. Ez pedig generációkra előre erősítheti a magyar megmaradást. Visszatérve a számokhoz: azt látjuk, hogy sok esetben jelentős különbség van a tények és azok megítélése között. Az adatok hiába azt mutatják, hogy Magyarországnak az a jó, ami 2010 után történt a gazdasággal, ha a megítélés esetenként éppen ennek az ellenkezője.

Ha azonban az egyéni, szubjektív vélemények helyett csak az számítana, hogy Magyarország gazdaságilag mivel jár jobban, akkor mi azt mondjuk, hogy ne változtassanak a jelenlegi irányon.

Ezzel együtt az egyéni percepciókat nem szabad lebecsülni.

Egy korábbi kormányzati terv szerint a cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legjobb országa közé kerüljön. Ehhez mit tud adni Nueco saját szellemi erőforrásán túl? És lehet-e ezt mérni, hogy jelenleg hol tart az ország ebben?

Akik követik a munkáinkat azok tapasztalhatják, hogy tájékoztatást adunk róla, mire lehetünk büszkék a magyar teljesítményből. Ide tartozik például a nettó külső adósság történelmi változása, ami az ország szuverenitásának fontos pénzügyi tényezője. Gondoljunk csak bele, mennyire nem mindegy, hogy kik diszponálnak a pénzünk egy része felett. Arról, hogy hol tart az ország, átfogó elemzések adnak teljes képet, ami fontosabb, mint egy-egy mutató. Hiszen amikor azt mondjuk, hogy x kisebb vagy nagyobb mint y, az bár objektív, tényszerű, de nem ad választ se a sok, egyéni, személyes megítélés miatti problémára, mely végül eldönti a társadalmi közhangulatot, se pedig az ágazati és egyéb eltérésekre.

Amit tudunk tenni, hogy a tények alapján átfogó képet alkotunk, egyre pontosabb elemzéseket készítünk, de ezeket minden olvasó saját szubjektív súlyozása szerint értékeli. Hiszen sorolhatjuk a GDP adatokat, külső-belső adósság arányát, a háztartások költségeinek változását,

ha valaki éppen saját élethelyzetében például gazdasági krízist él át bármilyen okból kifolyólag, akkor őt el nem ítélhető módon nem feltétlenül fogja érdekelni, hogy a magyar teljesítmény jó, vagy rossz.

Ez az úgynevezett „statisztikai átlag” problémája. Vagyis meggyőződésem, hogy Magyarországnak egyszerre kell olyan állapotba jutnia, hogy a legtöbb mutatója történelmi sikerként értékelhető, és mindemellett ezt a társadalom, az állampolgár is érezze, azt,

hogy Európában a mi nemzetünk egy győztes nemzet.

Amit mi ehhez tenni tudunk, ahogy fogalmaztál, a saját szellemi erőforrásunkon túl, az a szenvedély, amivel hisszük, hogy sikerülhet. Nemcsak hisszük, hogy sikerülhet, hanem azért sikerülhet, mert hisszük. Ami pedig a szellemi erőforrást illeti: a fejlett társadalmakban, mint amilyen Magyarország is, az életminőség javításának egyik legfőbb kérdése és meghatározó eleme, hogy a gazdálkodó szervezetek változatlan ráfordítás mellett hogyan növelhetik egységnyi és összteljesítményüket, miközben tekintettel vannak a környezetre. Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, górcső alá kell vennünk, miáltal tökéletesíthető egy-egy rendszer, vagy tevékenység.

A megoldás pedig a hatékonyság javítása, a pazarlás csökkentése, a tudatosabb működés kialakítása.

Velünk sikeresebbek lehetnek a szervezetek, egységnyi jövedelmüket és fenntarthatóságukat egyaránt javíthatják, méretnagyságtól és gazdálkodási formától függetlenül. Minél több és minél jelentősebb szervezet vesz részt a programban, annál inkább megmutatkozik majd ennek hatása, akár nemzetgazdasági szinten is.

„Magyarország ökológiai lábnyoma jelenleg kisebb, mint amekkora 2010 előtt volt. Összességében pedig Európa éllovasai között vagyunk” – ezt január 31-én mondtad egy Facebook-poszt tanúsága szerint, március végén pedig Áder János szintén azt sorolta, hogy hol tudott az ország úgy növekedni, hogy az a teremtett világot is óvja. Szerinted elképzelhető, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobban teljesítő országa lesz ebből a szempontból? És ebben még hol lehet/kell javítanunk?

Bizakodásra ad okot, hogy Matolcsy György fontosnak tartja a témát, és Áder János legfőbb közjogi méltóságként is zászlajára tűzte ezt az ügyet. Ha saját agendánkat nézem, akkor azt látom, hogy a 2030-as célok elérése kapcsán először is fel kell mérni, hogy jelenleg milyen a társadalmi támogatottsága egy leendő fenntarthatósági és versenyképességi programnak, melynek megalkotását a jegybankelnök is sürgette. A felmérés meggyőződésem szerint azért is fontos, mert egy ilyen program a teremtett világ megkímélése mellet nemcsak szolgálhatja a növekedést, de akár keresztbe is tehet neki, ha az elgondolás nem ültethető át a mindennapi gyakorlatba. És ezért

a társadalom aktív bevonódása Magyarország öko-sikerének a kulcsa.

Szükség van tehát az alapos, átgondolt tervezésre, melynek nulladik lépcsőfoka az információgyűjtés. Előző kutatásaink az elmúlt 10 év gazdasági teljesítményét, valamint a jövőbe vetett bizalom okait monitorozták – a következő elemzésünk pedig éppen arra keresi majd a választ, hogy mit gondolnak a magyarok a 2030-as klímacélokról, versenyképességről, fenntarthatóságról. Személyes meggyőződésem egyébként az, hogy egy ilyen nagyívű, nemzetgazdaságilag meghatározó feladatot

kormányzati szinten lehet valóban hatékonyan koordinálni, egy olyan kiemelt intézménnyel, melynek apparátusa célzottan csak ennek a programnak a működéséért felel.

Ennek eldöntése persze Orbán Viktor miniszterelnök kompetenciája. Amit mi tenni tudunk, hogy felmérjük, mi a jelenlegi, társadalmi vélekedés ebben a kérdésben. Hamarosan megjelenő kutatásunkból ez ki is fog derülni.

Hazai Tükör | PannonHírnök 

Kövessen minket: Facebook


Jerez J. Gyula

- 20 év média, kisebb szünetekkel - bel- és a világpolitika, kultúra közel és távolabb

Hasonló cikkek